Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

Szűz Mária-kápolnájának tulajdona, s közülük a kisebbiket (a másodikat) 1423-ban Grais András varga, 1434-ben pedig Tamás budai polgár királyi varga, a nagyobbikat meg Pálóczi György esztergomi érsek bírja örökbérben ; a következő évben a nagyobbikat is megvásárolja Tamás vargától és Zakariás kereskedőtől az érsek maga 500 f-ért s így mindkettőt lakja Henrik pécsi püspök szomszédságában.

10 Még egy emberöltővel tovább vezetnek a múltba az oklevelek az esztergomi kápolna e két házára vonatkozólag : 1396-ban a sarokház Miklós kancelláré, előtte meg Pauser János polgáré, a mellette levő telket az összes épületekkel a Kanizsaicsalád veszi át 1500 forint tartozás fejében Pukuri Péter fia Benedek mestertől 1388-ban; több ház állhatott e telken, az egyiket Kanizsai János érsek 1390-ben káptalanjának «adományozza, amely azt örökbérbe is adja 1392-ben Zsigmond boltosnak; 1396-ban ugyané telken az érsek két házat adományoz káptalanjának, illetve az esztergomi székesegyház oldalához épített Szűz Mária-kápolnának. B telek északi szomszédja : Tausendmark Konrád 1388-ban, 1390-ben Ranchan dictus Péter (de ez vagy bérlő, vagy pedig az oklevélíró elhibázta a nevet), 1392-ben újra Tausendmark Konrád, 1396-ban Haller polgár. Utóbbinak jogutódja a XV. században Henrik pécsi püspök, majd pedig hol a pécsi püspökséget, hol káptalanját említik az oklevelek. Hogy mindkét káptalani ház déli szomszédja ugyanaz, ez úgy képzelhető el, hogy egy nagy (1500 forintot érő) telken, a telek utcáranéző részén is, meg hátsó udvari részén is emelkedett egy-egy ház és minden jel arra mutat, hogy Pálóczy György esztergomi érsek, nagyobbarányú építkezéssel olyan egységes nagy palotát emelt e telken, hogy a XV. század második felében csak egy házat találunk itt, míg a XIV. század végén két külön házat említenek az oklevelek.

11 (Iásd a 4. képet.) Összegezve az eddigieket, a XV. század végefelé az esztergomi káptalan kápolnájáé a sarokház, vagyis à mai külügyminisztérium és a Dísz-tér 3. (Hr. sz. 6516 és 6518), a harmadik, kb. a Dísz-tér 4. (Hr. sz. 8519) a pécsi püspökségé, aztán következnek a pozsonyi káptalan és ÓváryAltenburger István házai, a mai Dísz-tér 5. és 6., 7. (Hr. sz. 8519 és 8520— 8521.). A Dísz-tér 4. helyén lakhatott Kanizsai Miklós tárnokmester, ki azt Kővágóőrsi György mester esztergomi várnagytól vásárolta 1392-ben, ez meg Zenchei András fia Miklós esküdttől 2800 forintért, de még ebben az 247