Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

gerendák nyugodtak. A Dísz-tér 12. számban a kaputól balra eső szoba két hosszfalán 3—3 konzolt bontottunk ki az elfalazásokból (16. kép, 2.), melyeken egykor a hosszgerendák nyugodtak, a szobát tehát eredetileg, lapos famennyezet fedte s csak a barokk-korban boltozták be. Az is gyakori, hogy a famennyezetet még a középkorban donga boltozatra cserélték ki. A Fortuna-utca 10. sz. baloldali helyiségében a boltozattal elfalazott szellőztető nyílás ugyancsak a boltozat újabb kora mellett tanúskodik és eredeti, fagerendás mennyezet létezésére utal. A szembenlevő házban, a Fortuna-utca 23. számban a mennyezeti hosszgerenda még mindig középkori konzolon nyugszik. A nagyobb méretű emeleti dísztermeknél, így az Országház-utca 9. számban, az újabb barokk boltozat alatt meglátszik a továbbfolytatódó gótikus vakolat. Ivegtöbb esetben a fennmaradt konzolok hívják fel a figyelmet a mennyezet megoldásának módjára. (Űri-utca 10., Dísz-tér 12. sz.) Bordás keresztboltozat aránylag igen kevés helyiséget fed ma már, de elterjedésére szórványos leletekből következtethetünk. A könnyedebb bordás szerkezeteket inkább az emeleteken alkalmazták, ez lehet pusztulásuk nagyobb arányának oka is. Az Országház-utca 2. sz. földszintjén és az Üri-utca 40. sz. kapualjában a bordákat valószínűleg romlott állapotuk miatt lefaragták, egyedül az Országház-utca 13. számban javították ki és még ma is láthatók. Ez utóbbi házban az 1924-ben végzett restaurálás több részletet adott hozzá az eredeti architektúrához, így a bordavégződések alá gyámköveket faragtak, kissé idősbítve az összképet. Minden régészeti támpont nélkül faragták és helyezték el a teljesen új ajtókeretet is. Borda nélküli keskeny téglás keresztboltozat már több helyiségben fordul elő. (Fortuna-utca 4., 18. (33. kép. 2.), Űri-utca 40., 48., Országház-utca 20., 24.) A hasonlóan szerkesztett kétszakaszos boltozatok, a mélyre futó boltvállak, melyek gyámkövek nélkül illeszkednek a falba, azt látszanak mutatni, hogy ezek a boltozatok aránylag elég kicsiny időközben készültek és a XV. századot nem előzték meg. A boltozatok és falak korából tehát hasonló tanulságokat vonhatunk le, mint amit a faragott építészeti részleteknél már ismertettünk. A leletek túlnyomó része Zsigmond korából származik. Űgy látszik Nagy L,ajos uralkodása alatt fejlődésnek szökkenő város ekkor, a XV. 210