Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
csoportot alkotnak meg a tagozás nélküli csúcsíves fülkék, melyek szélét legfeljebb élszedés vagy pálcatag élénkíti. (Fortuna 1 utca 18. [15. kép. 4.]. Az Országház-utca 3. és 11. sz. a régi számozás szerint, a pénzügyminisztérium helyén állottak.) A páros fülkék íveit gyámkövek tartják (Szentháromság-utca 5., Úri-utca 38.). A "kutatások számos részletlelettel gazdagítják még a Vár középkori műemlékeit, melyeknek azonban építészeti összefüggését még nem sikerült felderíteni és így csak mint részletek tarthatnak érdeklődésre számot. A Nándor-utca 6. sz. ház egyik földszinti helyiségében elfalazott ablakrészlet, Űri-utca 33. első emeletén udvarra néző neogótikus stílusban kijavított kőablakkeret (40. kép. 2.), a Tárnok-utca 14. sz. udvarába nyíló csúcsíves ajtókeret, Tárnok-utca 3. kapualjában ajtókeret, Tárnokutca 1. külső homlokzatán valószínűleg félköríves, profilos kapukeret (40. kép. 3.), Szentháromság-utca 5. számban ablakkeret (20. kép. 1.), a Tárnok-utca 13. sz. pálcatagos ablaktöredékei. A falban, eredeti helyükön található töredékekhez járulnak azok a szórványleletek is, melyek a törmelékek közül vagy beépítésből származnak. A Fortuna-utca 16. és 18. sz. törmelékei közül lóhereíves ülőfülkék darabjait választottuk ki. Ugyancsak ablakkeret alsó része a Táncsics-utca 9. számból és a Tárnok-utca 13. sz. házból (42. kép. 2.). Ivek, bordák és lábazatok töredékei a budai polgári építészet gótikus idomairól alkotott ismereteinket bővítik. A lakóházban is gyökeret ver a reneszánsz. De az új stílust nem annyira a szerkezetben, mint inkább a részleteknél alkalmazták. Erre engednek következtetni a leletek ; XV. századból származó, Brunelleschi-típusú oszlopfő a Szentháromság-utca 7. számból (32. kép. 2.) ajtókeret töredéke az Úri-utca 32. számból, vésett virágszárakkal díszített vörösmárvány töredék a Bécsikapu-tér 2. számból. legérdekesebb valamennyi között azaz ugyancsak vörösmárvány töredék, amely a Casino-utca 2. sz. házudvari ablaka felett befalazva, másodlagos elhelyezésben került elő. (32. kép. 1.) Domborművű szárnyas angyalt ábrázol. A kő törése szerencsére a törzs felső részét és a fejet megkímélte. Az arc a török időkben sérülhetett meg. A keretet félköríves palmettás friz díszíti, tökéletes mása a Monelli-sírkövön ismerhető fel. Az angyal mintázása ugyancsak
