Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

folytonosságban jelentkező összefüggés képzelhető el az Üri-u. 32. sz. fülkéinek mestere és az Országház-u. 9. sz. emeleti iveinek fiatalabb kőfaragója között. A középlemezű ablakok szerkezete viszont az Üri-u. 31. sz. gazdagabb kiképzésű ablakainak-alapsémajávai mutat hasonlóságot. Az Országház-u. 18. sz. erkélyt tartó buggyos konzolainak formai egyezése szembetűnő a Szentháromság-u. 7. sz. kapualja szamárhátú ajtajának konzolával. Arányi rajza szerint az Országház-u. 9. sz. kapualjában az "Üri-u. 40. sz. kapualját díszítő sokkaréjú ülőfülkéhez hasonló volt elhelyezve. Ezeken a most még szerény anyagot felölelő kapcsolatokon kell tovább épülniök azoknak a művészettörténeti megállapításoknak, melyek alapul szolgálnak az egyházi építészet mellett a budai építészet történetének megírásához. A történetnek támpontjai ezek az összefüggések. Az ülőfülkék legegyszerűbb típusai félköríves vagy szegmentíves záródásúak a korszak utolsó idejéből származnak. Félköríves fülkék voltak ismeretesek az Üri-utca 34. és 38. számban. Ujabbak a Fortunautca 5., Üri-utca 24., Országház-utca 7., Országház-utca 20. és Szentháromság-utca 7. sz. alatt kerültek napfényre. Félköríves és szegmentíves záródású ülőfülkék az Üri-utca 24. számban. A szegmentíves fülkék még későbbiek. Ismeretes volt az Üri-utca 36. sz. kapualjában, most egy egészen hasonlót tártunk fel Üri-utca 6. és a budai Városház épületében, melynek középkori származását a gótikus falakon és boltozatokon kívül a homlokzat pilléreken nyugvó kőárkádívei és az udvarra néző falnak beépített íveket tartó pillére árulják el. A középkori épület kisebb volt, mint a mai, amit beépített, armirozott kosárka is elárul. Különös, hogy a középkorban is valószínűleg városházának használt épületről az oklevelek hallgatnak.

122 Földszintjének árkádíves kiképzése a városházépítészet jellegzetes és elmaradhatatlan része. A leggyakoribb ülőfülkedíszítést azonban mégis a lóhereívnek különböző változata alkotja, az Ince pápa-tér 4-ben (27. kép. 3.), az Országház-utca 24-ben napvilágra került sima formáktól egészan a bonyolultabb tagozású és lebegő idomú (Üri-utca 48.) baldachinokig. Érdekes megjegyezni a símafaragású lóhereívek közeli hasonlóságát a belvárosi templom freskókkal díszített papi ülőfülkéinek lezárásához, melyek a templom Zsigmond-kori szentély falában helyezkednek el. Nagyobb