Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

Az emelet jellegzetessége, hogy követi a földszint alaprajzi elrendezését, nem törekszik nagyobb tér (palatium) kialakítására (3. kép. 1.). Ez az eltérés érzékelteti az udvartartással járó reprezentatív palota és mindenekelőtt a lakás és munka céljait szolgáló polgárház közötti különbséget, mely egyébként az utóbbi bonyolultabb alaprajzában is kifejezésre jut. Ennek oka részben az, hogy sokszor szolgáltak lakáskiadás céljaira bérházként és gyakran, kisebb vagyonoknal a ház 3—4 tulajdonos kezébe jut örökség útján, valóságos társasházzá válik. A sok példa közül elegendő egy korai, 1333-ból származó oklevelet idéznünk, mely szerint egy 4 részre osztott kisebb ház egy-egy részét adják el.

100 Az ilyen felosztások és bérbeadások átalakításokkal járnak, újabb falakat húznak, ablakok, ajtók kerülnek a házra. Ezeknek az átalakításoknak, előre nem tervezett külső ajtóknak több emlékét találjuk a vár házain. A házak feloszthatóságát nagyban elősegíti a széles, egész házat átszelő kapualj is. A Fortuna-utca 10. sz. ház földszinti »bolt«-helyiségének (Bolthis)

101 raktár jellegére utalnak a homlokzat felé nyitott ferde szellőzőnyílások, annak ellenére, hogy későbbiek. Az első megoldás szerint a baloldali helyiségbe, műhelybe vagy boltba közvetlenül lehetett jutni a lesarkított kőkeretű ajtón keresztül (8. kép). Megvilágításra szolgált az ajtóhoz kapcsolódó ablak. Figyelemreméltó sajátság az elzárt egykapus palotatípussal szemben a polgárház nyitottabb jellege. A kapu mellett több ajtó vezet a boltba, műhelybe. Homlokzati ajtó maradványait találtuk egyszerűbb házakban (Országház-utca 17., Tárnok-utca 14. (1. kép). A boltok ajtajáról ad felvilágosítást egy oklevél. Nemzetiségi villongások közben Budán »a földühödött magyarok a németek palotáiba betörtek, boltok vasajtájait feltörték.

102 A Fortuna-utca 12. sz. ház homlokzatán másfél méter magasságban egy keskeny téglás ív alatt, később beépített nyílás, valószínűleg a régi pince lejárata volt. Igen gyakori északfranciaországi bortermelő vidékek kisebb városaiban, hogy a pincelejárat a homlokzaton, közvetlenül a kapu mellett nyílott. Visszatérve a szomszéd házhoz, a 10. sz. ház homlokzatát nem szabad szerénynek vagy szegényesnek képzelnünk, annak ellenére, hogy egyszerű polgárház (8. kép) ; éppen az ellenkezőjét bizonyítja az első emeleten kibontott három gótikus ablak maradványa. Kettő közülük hasonló, a pálcatag finoman faragott csavart oszlopból indul (.17. kép. l/A.). 190