Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

A XIII. századból és a XIV. század elejének budai polgári építé­szetéről nemcsak az oklevelek, de a leletek is igen keveset árulnak el. A legkorábbi emlék az Üri-utca 36-ban lelt növény díszes oszlopfejezet, 82 mely valószínűleg ablakosztó oszlop volt. A fejezetet borító levéldísz fiatal gótikáján még érezni a román ornamentális felfogás emlékeit. A levelek mintázása még nemcsak plaszticitásra, hanem a körvonalak szépségére is törekszik. Jellegzetes faragása a Nagyboldogasszony-templom néhány töredékén teljes biztonsággal felismerhető, melyek kétségtelenül a templom egyik vezető szobrászától származnak. A következő generáció művészetéről tanúskodnak az Üri-utca 41. sz. •házban már az ostrom után előbukkant gótikus terem falán látható kereszt­boltozatok fal ívei (28. és 29. kép 1. és 2.) bordája és az egyik, szerencsére megmaradt sáslevelű konzol (29. kép 1.). Alapraj zilag szokatlan e díszes terem elhelyezése, mert nem a főépületet, hanem az udvari szárny első eme­letét foglalta el. Bár bizonyíték nincs rá, lehetséges, hogy a Mindszent­kápolna maradványa, melyről tudjuk, hogy a Mindszent-utcában volt és lehet, hogy magánházhoz tartozott. 83 Anagyobb lakóházak egy része kápol­nát is foglalt magába. A terem alaprajzát könnyű megállapítani, mert a boltozat nyomait megőrző falakkal szemben az újabb épület alapfalai középkoriak. A terem keresztfalainak nyomai és a falstruktúra meg­változása pontosan körvonalazzák a középkori termet. A boltozatokat könnyen le lehet olvasni a bordaindításokból és a boltívfalra támaszkodó vonalaiból. A majdnem négyzetes termet hat- vagy nyolcsüvegű boltozat fedte, mely az oszlopfejezet és a borda profiljából leolvasható korai datálást igazolja. A teljesen átépített ház tömbjében még a régi elrendezést őrizte meg, mert homlokzati falában gótikus falrészek fedezhetők fel és az egyik falsarka armirozott. Az utcára merőleges, hosszanti fekvésű terem az eredeti épület 4 oromzatos kiképzését sejteti, vagy az udvari szárnyépülethez tartozott. Ezek a korai szórványleletek még nem elegendők arra, hogy a budai építészet jellegét elárulják. Biztos azonban az, hogy a paloták nagy­szabásúak voltak, mint ezt az Üri-utca 41. boltozott terme igazolja és szobrászi díszítésük sem maradt el a korabeli egyházi építészet szín­vonala mögött, mert hiszen ugyanazok a kőfaragók dolgoztak a templo­160

Next

/
Oldalképek
Tartalom