Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
hogy a pénzügyminisztérium és a levéltár helyén lebontott házakról is megemlékezik, valamint olyan más részleteket is tárgyal, melyek azóta megsemmisültek. 27 Még ilyen csekély érdeklődést sem váltottak ki a különböző vidékek világi építészetének középkori emlékei, melyekről inkább megjegyzések olvashatók. Közlemények inkább csak a németajkú vidékeken jelentek meg. A középkori társadalmi osztályok lakóháztípusainak és e típusok fejlődésének megállapításától ezirányú kutatás hiányában még messze vagyunk. A szétszórt adatok szakszerűtlenek és alig használhatók fel. Sokkal jelentősebb a lakóházak történetére vonatkozó levéltári anyag, melynek feldolgozása a kérdés összefoglaló tárgyalását tenné lehetővé. Kutatások és leletek hiányában a középkori városi lakóházakról való sejtéseink alapjául történeti adatoknak kell szolgálniuk. Ottó, freisingi püspök sokat idézett és vitatott 1147. évi magyarországi utazásának leírását érdemes pozitíven értelmezni, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a püspök kevés jóindulattal és idegen viszonyokhoz szokott szemmértékkel vizsgálja az országot. 28 Megjegyzéséből kétségtelen, hogy kőházak már akkor állottak. Az alig 150 éves átalakulásnak már az is jelentős eredménye. Továbbá abban sincs semmi meglepő, hogy a kőházaknál több faház és még több sár- és nádépítmény létezik. Hiszen a kőépítkezés gyakorlata már az első évezred dereka előtt visszafejlődik. »Vita Severini« leírásaiból arra lehet következtetni, hogy a nyugatpannoniai római telepeken is fatemplomokat építenek. 29 Az ízlés iránya azonban a kőház stílus jellege felé mutat, amit az esztergomi várpalota legkorábbi, XI. századi alapjainak maradványai látszanak alátámasztani. A XII. században állott a királyok másik esztergomi palotája lent a városban, amelyről archeológiai támpont helyett levéltári oklevél értesít. Valamivel több adat áll a XIII. századból rendelkezésünkre, de az emlékanyag elenyészően csekély. Kolostorokon és várak maradványain kívül más világi épületből származó jellegzetes tagozott részlet jobbára ismeretlen. A kutatás inkább csak annak megállapítására korlátozódik, hogy datálható műformát mutató részeknél korábbiak ezek vagy azok az épületfalak. K kornak híres emléke a kis prépostsági udvar néven ismert ház a pozsonyi régi Káptalan-utcában. Oromzatát és belső falát félköríves friz díszíti, többi része már gótikus tagozású. 30 142
