Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
csomópont. E két alapelem, telektömb és utca vagy tér kölcsönhatásából alakul ki a város épúgy, mint ahogy a köz- és magánérdekek koordinációjából alakul ki a városi jog struktúrája. A telektömböt a rajta álló ház, melléképületek és udvar határozzák meg. A város alapegysége a ház, mint már hangsúlyoztuk. A házak típusainak azonossága sokban elősegíti a telektömbök rendezettségének, áttekinthetőségének kialakulását. A háztípusoktól függ a telektípusok formája. A hatás természetesen kölcsönös. A háztípusok eredetében és rendszerezésében ma még nagy a tanácstalanság. Az egyházi épületek alaprajzát szigorúan kötött liturgikus szükségletek határozzák meg. Az azonos célú épületek változatait stiláris különbségekkel lehet magyarázni. Ebből következik, hogy műtörténeti vizsgálódásra a templomépítkezés kiválóan alkalmas. A lakóház, de különösen a városi lakóház annyifajta célszerűséget elégít ki, és annyiféle társadalmi osztály és réteg számára készül, hogy tipológiáról az óvatosabb kutatók nem is emlékeznek meg. A földművesház egységesebb típusait az etnográfia nagy szorgalommal állapítja meg és aknázza ki a legkülönbözőbb vonatkozásokban. Az előbbiekből kitűnik, hogy ha tipológiailag akarjuk a kérdést megközelíteni, alkalmasabb csak egységes célú házakat összehasonlítani. Tehát boltház, műhelyház, palota, ilyen vagy olyan középület stb. megkülönböztetések alapján kell elindulnunk. Ezen kívül szükséges az egyes társadalmi osztályok szerint történő elkülönítés. Némely kutató anyagközlésében már ezek a szempontok is érvényesülnek. Sajnos, éppen az egyszerű lakóházaknál ezt a célszerinti megkülönböztetést nem használják következetesen. E szempontokat inkább csak a probléma felvetése végett soroltuk fel, mert a csekély számú emlék és az alaprajzi feldolgozás teljes hiánya miatt országszerte, vagy legalább is területenként érvényes típusokat meghatározni lehetetlen. Közelfekvő analógiák és genetikus összefüggések ugyanígy nem deríthetők fel. Nem csoda tehát, hogy a budai magánházakra vonatkozó eddigi régészeti anyagközlések kimerültek az emlékek esztétikai méltatásában, melyet legjobb esetben az ötletszerűen kiragadott levéltári adatokkal együtt használták fel a művészet hátterének érzékeltetéséhez. 24 Horváth Henrik anyagközlése sem kimerítőbb, de e szerény adatokból levont következtetései szellemes összképben nyernek értelmet. 25 140 «
