Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

tású munkái mellett pedig még inkább kitűnik kutatásaink elmaradottsága.

9 A Buda topográfiájáról megjelent nagyszámú tanulmány a városépítészet különleges szempontjait teljesen figyelmen kívül hagyta, aminek magyarázatát a munkák avultsagában, az újabbaknál pedig a kérdés iránti sajátos magyar érdeklődés hiányában kereshetjük. A főváros három különböző korú és jellegű településmagja az átlagosnál nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Az első az óbudai város kialakulása, a hozzácsatlakozó aquincumi romokkal hozható kapcsolatba. A balparti Pest nem sokkal későbbi településmagjában a legújabb ásatások ugyancsak római castrumot fedeztek fel. Komoly gazdasági jelentőségre a későbbi középkorban tett szert a révátkeléssel járó kereskedelmi forgalom következtében. A település harmadik, legfiatalabb gócpontja a budai Vár, csak a XIII. század második felében, IV. Béla tudatos városfejlesztési politikája és a tatárbetörés fenyegető tapasztalatai következtében izmosodott várossá. A három város és külvárosaik fejlődése hasonló történeti és geográfiai tényezőin kívül még érdekesebb azon különböző előfeltételek tanulmányozása, melyekből eltérő városegyéniségük következik. Városcsoportokból kialakult nagyvárosokra sok példa van (Braunschweig, Esztergom stb.), de a városnegyedek az önállóságnak ezt a fokát sehol nem érték el, ami már az egymástól elválasztó távolságban is kifejeződik. Altalános geográfiai helyzetük különösen kedvező Európa egyik leghatalmasabb víziútja mellett, egymással ellentétes vidékek ; különböző termelés jellegű tájak vásárvonalán, a Dunántúl, az Alföld és a Felvidék előhegye, a nyugatmagyarországi középhegység a. bécsi medencét és a Kisalföldet az Alfölddel összekötő völgye nyílásánál.

10 Együtt viselték e városok a nagy történeti események jó vagy balsorsát, egyéniségük önálló karakterét tehát ebben nem találhatjuk meg. Magyarázatot csak külön történetük részletkérdéseiből nyerhetünk. Öbuda korai kifejlődésére a Pleidell Ambrus által is hangoztatott rómaikori továbbélés a helyválasztáson kívül más fontos bizonyítékot nem hoz fel. A rómaikori, a középkori és a mai város helyrajzi összefüggését egyes pontokon kívül részletesen nem sikerült még bizonyítani.

11 * A népvándorlás alatt itt északkelet Pannoniában már az V. században hiányoznak a romanizált kereszténység továbbélésének emlékei és adatai, egy-két bizonytalan hir128