Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

itt, II. 1911. 46. sk. 11., 12. szám. (Kadine Most, Küstendil környékéről). 174 V. ö. Fr. Cumont megjegyzését, Die Mysterien des Mithra 205. 1. 17 5 Egy ilyet megjegyeztünk a 10. sz.j elenet­nél (27. I). 176 Bzek állami tulajdonára lásd : Hirsch­feld, Verwaltungsgeschichte des röm. Kaiserreiches. 188.1. — Dubois, Administ­ration des carrières dans le monde romain. 1908. 177 Passio SS. IV. Coronatorum (Acta SS. Nov. III. 1910. 765. sk. h. —H. Delehaye), — Fr. Drexel, O. R. Li. 33. 78. 1. — O. Benndorf (M. Büduiger, Untersuchun­gen z. röm. Kaisergescb. III. 1870), 340. sk. 11.— Fr. Cumont, i. m., 207.1.— K. Stade, O.R.Li. 49. 33—39. h. A Passio egyes helyrajzi helytelenségei és kronológiai, tévedései (lásd ezekre Nagy T., A pannó­niai kereszténység története. Diss. Pann. II. 12. 1939., 64. 1. további irodalommal) a márványbányák meglételére vonatkozó adatok helyességét nem érintik. 178 Felsorolja ezeket Cumont, T. et M. I. 184. 3. sk. jz. 17 9 Különösen jellemző Itália és a Dunavidék emlékeire, Pannoniában azonban e sár­keszi táblán tűnik fel elsőízben. Lásd T. et M. I. 185. 1., 11. jz. adott összeállítást. A rajnavidéki darabokon hiányzik. Mon. 253. 1., ahol megtaláljuk e szalagot, isme­retesen dunavölgyi import. 180 Erre a tekintetre lásd : Fr. Saxl, i. va.., sk. 13. 11. isi Cautesnak Lima és Cautopatesnak Sol alakjához való kapcsolására lásd : Fr. Saxl, i. m., 59. sk. 11. 182 V. ö. T. et M. I. 123. 1. 183 Lásd a Villa Doria Pamphili reliefjét: Mon. AA. is* Egyezők ebben a tekintetben Neuenheim, (Mon. 245.) Heddernheim (Mon. 251.), Königshofen (R. Forrer, i. m., 67. 1., 58a. kép.) szentélyeiből ismeretes oltár­képek, továbbá Mon. 70. és talán még a capitoliumi relief (Mon. 6.). Vala­mennyien — a heddernheimi darab ki­vételével — még a II. századból szár­maznak. 185 Luna előtt látható fa valószínűleg ciprus, a második egy széleskoronájú gyümölcsfa. V. ö. Mon. 70. 186 Fr. Cumont, T. et M. I. 115. sk. 1. és' Die Mysterien des Mithra, 108—109.11. — Más magyarázatát adta ezeknek a sym­bolumoknak A. Dieterich, Bonn. Jb. 108/9. 1902., 33. 1. = Kleine Schriften. Berlin— Leipzig, 1911. 260. sk. 11. 187 Mon. 26. s hozzá. Fr. Cumont, Die Mys­terien des Mithra. 202 1. — Mon. 6. Mindkettő hadrianuskori. V. ö. még : . Mon. 95., Traianus korából. las Mon. 285. e— i. (Memphis). — A. De Ridder, i. m., XXIV—XXVII. tábla (valamennyi kerek szobor). •— Ismere­tesen általában hiányoznak a dadophorok a keleti relief táblákon. ísoltália: Mon. 100., 115., 134. A. Minto, Not. d. Scavi, XXI. 1924., XVII. tábla (Capua in Vetere). — Dunai tartomá­nyok : Mon. 227., 223., b, V. Hoffilier— B. Saria, i. m., 114. szám. (Ez utóbbi a sarkophagplasztika hatása alatt áll.) — Rajnai tartományok : Mon. 234., b, 286., 258., b, 273 ter. e. 190 Egyik legkorábbi példánk Mon. 247. 191 Cautes keresztbevetett lábszára gyakran párhuzamosan halad a bikára ugró kutya hátvonalával. Cautopates keresztbevetett lábszára viszont az isten kinyújtott jobb­lábában találja meg a megfelelő vonal­értéket. 192 Relieftáblák, amelyeken Cautes keresztbe­vetett lábakkal, Cautopates viszont nyu­godt, állóhelyzetben szerepel : Nagy­kovácsi [Bp. R. V. 1897. 115—116. 11., 16. szám. = Budapest Története I. 1942. LXIII. tábla., 1. kép. (nem Aquincum tábor területéről)]. E tábla mintájára képzelhetjük el a békásmegyeri töredé­ken hiányzó dadophor (Bp. R. id. köt. 17. sz.) és egy másik, az aquincumi tábor területéről előkerült töredék (Bp. R. XIII. 1943. 347.1., 13. kép.) kiegészítését. Lásd még Stix-Neusiedl (Mon. 230.), s a következő, 195. számú jegyzetet. 193 Mon. 47. Számunkra különösen fontos a Mon. 119. 194 Mon. 216. A dadophortípusokra v. ö. Mon. 27 bis. 195 V. Hoffilier—B. Saria, i. m., 301—303. ? 308. számok (a második mithraeumból) 115, (Ruse) 94. sk. számok (Modric), v. ö. még Mon. 227a, (Stix-Neusiedl). 196 V. Hoffiller—B. Saria, i. m., 95., 115., 303., 485. számok. 197 Mon. 111., Veronából. 198 A bikatest körül látható széles szalag is hiányzik ebben a körben. 199 O. R. Li. 33. 76. sk. 1., utána Fr. Cumont, Die Mysterien des Mithra 211. sk. 200 V. ö. Mon 32 + 85, 16., Bull. Com. 1940., 167. 1., 13. kép. 2 01 Ez a körülmény is amellett szól, hogy Italia mithraikus reliefművészete tárgy­megválasztásában a kezdeményezést nem orientális előképekről vette, mint az egy­mástól független rajnai és dunavidéki sokjelenetes táblák, hanem a kerek plasztikából kiindulva, sajátos fejlődési utat járt meg. 101

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom