Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

JEGYZETEK A KÖZÉPKORI BUDAI KELYHEK C. TANULMÁNYHOZ i A fogóján két zománcozott M-jel, ugyanez a forma megvan a krakói Szt. Flórián­templom 1340. körül készült három­nyelvű Psalteriumán. Anjou címer díszíti. Jean Luis Sponsel : Das grüne Gewölbe zu Dresden. I. 79—80. 1., 3. tábla. ' Kövér Béla : Anjou-emlékek a drezdai kir. Kincstárban. A. E. 1891. Sokolowski alapján ír a kupáról. A krakói Akadémia műtörténeti kiadványai 1891. V. kötet 1. fejezet 27—35. 1. Erb stein : Das königliche grüne Gewölbe zu Dresden 1889. 124. 1., 181. sz. 2 Divald Kornél : A magyar iparművészet története. 1929. 79. 1. 3Â.É. 1874. Egyveleg. 15. 1. 4 Első publikálójaSzeremley Miklós : Magyar hajdan és jelen. Pest, 1847. — Luczen­bacher János : Margitsziget. 46—47. 1. Bock : Das ungarische National-Museum in Pest. Mitteilungen der k. k. Central­Commission zu Erforschung und Erhal­tung der Baudenkmale XII. Thg. 99—100.1. Forster Gyula szerkesztésében III. Béla király emlékezete. Bp. 1900. Czobor Béla cikke. 221—23. 1. s A. E\ 1896. A N. Mvizeumi régiségtár gyarapodása. 375. 1. 6 Rómer Flóris : Egy középkori réztál. A;- íj. 21—27. 1. A. E. 1887. Dr. Theodor Frimmel : Közép­kori bronztál a N. Múzeumban. 138. 1. Zeitschrift für christliche Kunst, 1905. Anton C. Kiss : Die gravierten Metall­schüsseln des XII. und XIII. Jahrhun­derts. 234. 1. 7 B. Prónay Aurél : A. % 1889. 91—93. 1. a Horváth Henrik : Zsigmond király és kora. Bp. 1937. Fógel József : II. Ulászló udvar­tartása. Bp. 1913. 98—99. 1. Ötvösnevek­ről Ulászló korában. 3 Michnay Endre és Lichnev Pál : Buda városának törvénykönyve. Pozsony, 1845. Davovi Relkovic Neda : Budaváros Jog­könyve. Bp. 1905. A jogkönyv eredetéről 22—23. 1. io O. St. 76. 1. »Von den goltsmiden.« »Der goltsmid zechmaister, dy der stat gesworen haben, als oben geschriben ist, dy sullen alle wochen ain mal zum min­sten, oder zwir, wan sy das guet dungket, aller goltsmid arbait redlich und getreu­lich peschawen, das ein yeder rechtigklich arbait, als des hantwerch recht ist.« ii Rómer Flóris : A hazai ötvös-céhnek szabályai. Századok. 1877. 795—98. 1. i2 Brassó városának régi számadáskönyvei I. 1503—1526. is A. É. 1873. VII. 281. 1. i4 Ipolyi Arnold: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata. Századok, 1874. 627. 1. is Ipolyi : id. m. 627. 1. i6 Ipolyi .'id. m. 646. 1. i7 Ipolyi : id. m. î&Dr. Jirecek Konstantin : Budai ötvös hagyatéka 1505-ben. A. É. 1897. 454—456. 1. »39., 22., Jan. 1506. Conservatoris bono­rum quondam Jacobi filii naturalis olim Nicolai Pasqualis Eenaich, defuncti anno transacto in Buda regni Hungarie, ubi domicilium habebat exercens artem auri­ficum.« i9 Ipolyi : id. m. 627. 1. 20 Mihalik József : Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyv­tári Értesítő. 1911. 104. .1. 2i Mihalik : id. m. 104. 1. 22 Kemény Lajos : Adatok az ötvösség és pénzverés történetéhez. A. E. 1903. 74. 1. 23 III. Béla emlékezete. 313. 1. 24 A magyar kehely ti pus sajátosságait, len­gyelországi és Keletnémetországban ural­kodó, hasonló formát elismeri Joseph Braun. S. J. : Das christliche Altargerät. München, 1932. 102., 110., 119. 1. 365

Next

/
Oldalképek
Tartalom