Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: A Fővárosi Múzeum rómaikori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az 1943-1944. években 451-467

Módszertani szempontból érdekes volt itt megfigyelni, hogy kivételesen a légifelvétel útmutatása is csalóka lehet. Óbuda építői a városfal köveit itt kiszedték és néhány méterre a faltól kupacba rakták. Ezt a kőrakássort a televény réteg betakarta és a légifelvételen az így kialakult domborzatvonal látszik, félrevezetően, a városfal vonulatának. Előző jelentésünkben szintén írtunk arról a nagyobb (85 X 120 cm méretű) rómaikori, kőfalú csatornáról is (Budapest Régiségei XIII. 354 és 356), amely az épülő Árpád-híd óbudai 3. kép. - Falfestmény a Szél-utca 3. sz. telekről. hídfőjében létesített pillérgödörben mutatkozott először. Az 1943. évfolyamán ezt a csatornát párhuzamos kutatóárkokkal továbbkövettük, nyugat felé haladva, a Tavasz-utcában, a lebon­tott házak helyén, azon a területen, amelyet az óbudai hídfeljáró építése végett feltölteni szándékoznak. Ez a csatorna, amely talán elsősorban a Flórián-téren feltárt thermae maiores (nagyobbik fürdő) elhasznált vizét vezette le a Dunába, eddigi megfigyeléseink szerint több, mint 300 méter hosszúságban az új Árpád-híd tengelyével párhuzamosan (ettől északra 16 méter 454

Next

/
Oldalképek
Tartalom