Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

így nézve a mozaikrajzot, látjuk, hogy ezek a kettős, koncentrikus körök pontosan egymásmellé helyezve, négy teljes vízszintes sorban sorakoznak egymás mellett és fölött. A nagy körök közt maradt közökkel a világosszínű gömbháromszögek maguktól kialakultak. Alul és felül még megkezdett a mester egy ötödik és egy hatodik koncentrikus körsort is, de ezek a sorok magasságban már csak felerészben rajzolódhattak ki, mert végetért a rendelkezésre álló díszítendő mező. Ennek keleti, baloldalán az első nagy köröknek egy negyed, illetőleg három negyed részei maradtak le, váltakozva, tudatosan, mintha azt akarná a művész érzékeinkkel elhitetni, hogy az egész mozaikkép még minden irányban továbbterjed, de egy ablakon át csak az egyenes keretvonalakkal behatárolt részét láttatja velünk. A nagy körök közt maradt háromszögalakú közök középpontjaiból történt aztán meg a gömbkétszögeknek körívekkel való előrajzolása, 42—44 cm-es sugárral. Tehát valójában nem körte-, tojásdadvonalon alakultak ki a váltakozva következő, kisebb és nagyobb gömbkétszögek, hanem körvonalon. A gömbkétszögek 61x17, illetőleg 30x8-3 cm méretűek. Ugyanezen mozaikmester elgondolására és stílusára utal a központi díszterem (II.) mozaikpadozata, amelyből azonban csak ízelítőt sikerült kiásnunk és bemutatnunk. (2., 37-39. kép.) Ezt is világos és sötét (sárga és kék, kékesszürke) kövecskékből rakták ki, mint az előbbit. Világosszínű gömbhengereket, gömbcikkeket, félköröket, ívoldalas hatszögeket és sötétszínű félgömbszeleteket, valamint a keretmezőben sötét sávokkal (sz. = 4—4-5 cm) elválasztott világosszínű négyzeteket és téglalapokat látunk ezúttal mesterünk keze- alól kikerülni. A szegélymezőben kialakított négyszögek méretei : 29 X 31—32, 29—30 X 65 cm. A gömbhengerek nagysága : 39-5 X 73-7 cm. A félgömbszeletek hossza : 62—63, legnagyobb szélessége : 18-5 cm. A kiásott kis részletek alapján szerkesztési eljárását nem állapíthatjuk meg. Mindenesetre a művész a mozaikmezőt egyenes vonalakkal 32 cm széles zónákra osztotta (az előbbi mozaikmezőt is így osztotta be a mester a nagy körök számára). Ezekbe a sávokba egymástérintő, 75-5 és 30-5 cm tengelyekkel rendelkező félellipsziseket rakott ki egymás mögött, amelyeknek a vonalai, a szomszédos zóna félkörvonalaiban folytatódva, hullámvonalat képeznek. (39. kép.) Egy másik padozatnak szintén csak töredékét lehetett kiásnunk. (19. kép.) Sötétszínű (kék, kékesszürke) kövecskékből rakott mezőből világosszínű, nagy piskótaalakok világlanak ki. Ezen piskóták hosszúsága 84-7, legnagyobb szélessége 35 cm. Ügy látszik, hogy négy-négy, derékszögű négyszög átlói szerint csoportosított piskóta-alak sorakozott a padozat díszes mezejében és töltötte ki a mozaikképet. Az egyik mozaikpadozatnak csak az ajtóküszöbmenti pereméből találtunk meg egy darabot. Világosszínű (sárga) mezőből sötétszínű, 86