Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

fordult elő, úgyszintén a CHRTS (28. kép sz. 45. rajz), COHRS (29. kép 71. sz. rajz) és CHRTIS téglabélyeg is. A COHRTIS téglabélyeg (28. kép 46.-48. sz. rajzok) háromféle, hasonló betűkből összetett bélyegzővel került néhány darab téglára. Szintén rövid ideig és egyidőben voltak ezek a bélyegzők is használatban. A CHORTIS bélyeg (28.-29. kép 50—70. és 72. sz. rajzok) egymagában közel száz tégladarabon szerepel. Számos, sokféle bélyegzővel nyomták be a téglákba ezeket a bélyegeket, mintha ez a teglabeh'-eg-szöveg lenne az alapul szolgáló mintabélyeg, a többi pedig csak származék. Azokat a téglákat, amelyeken ilyen: COH, CHOR, CHORT, COHORTIS, CHORTIS, COHRTIS stb. bélyeg volt olvasható, úgy ítéltük meg eddig, hogy azok egy meg nem nevezett cohors (nem római polgárokból felállított, önálló gyalogos zászlóalj, ötszázas vagy ezres létszámmal) készítményei, bélyegtik tehát így egészítendő ki : (ex officina) COH(ORTIS), azaz : »A cohors műhelyéből«. Igen szokatlan a római, katonai, felirattári formanyelvben, hogy a csapattest nevéből még a csapatszám, népnév megjelölését is elhagyják,

29 de az bizonyos, hogy ilyen esetek (kivételesen, elvétve) a római birodalom feliratos kőés bélyeges téglaemlékein előfordultak. így egy galliai téglán

30 csak COH bélyeg három betűje látható (ez a téglabélyeg is ép, tehát nem a bélyeg csonkulásáról van szó). Britannia tartományból is megemlíthetünk példákat : pusztán IvHG, C és CH rövidítések valamelyikéből áll néhány, egyébként ép angliai római téglabélyeg,

31 amelyeket, ha feledékenységet tételezünk fel a bélyegző készítői részéről, a következőkép oldhatunk fel: LEG(ionis), C(ohortis), C(o)H(ortis). Ügy látszik, ezen kivételes esetekben elfeledték kivésni azt, hogy milyen számú és melyik népből felállított csapattest kezeskedik a bélyegző benyomásával a téglakészítmények jó minőségéről és a kiszabott mennyiség elkészítéséről. A téglabélyegzésnek ugyanis az ellenőrzés és kezeskedés volt a célja. A bélyegző szövegében úgy kellett a csapattest nevét, sorszámát, nemzetiségét stb. rövidítésekkel megfogalmazni és kivésni, hogy határozottan kitűnjék, hogy a római birodalom mintegy harminc légiója és száz cohors-a és ala-]a (utóbbi : nem római polgárokból felállított önálló lovas zászlóalj, ötszázas vagy ezres létszámmal) közül melyik végezte az illető közmunkát, építkezést vagy erődítési munkálatokat. Kzért kételkednünk kell abban, hogy a fenti elszigetelt és különben is kérdéses esetek százszámra, rendszerben és sorozat, haladványszerűen 70