Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589

gionum pro venire debentibus). Ugyancsak a káptalani sorban (in série nostra capitulari) lakó jobbágyokról van szó a budai káptalan 1518. április 24-i oklevelében (Káptalani jegyzőkönyv 449.1.), mellyel a Kővágó nevű hegyen fekvő szőlőiket Sántha István és Ambrus, valamint Szakái Máté nevű jobbágyaiknak ajándékozták tizedfizetési kötelezettséggel. Nehezebb feladat a klarissza kolostor helyének kijelölése, mert eddig még olyan középkori falmaradványok nem kerültek felszínre, melyekből nagyobbszabású kolostorra lehetne következtetni, márpedig Ranzanus leírása szerint ez a kolostor úgy nagyságát, mint szépségét illetően is egyedülálló volt a maga nemében (cuius magnitudini edifitiorumque magnifitentie ac pulchritudini pauca puto essse in orbe Christiano eiuscemodi virginum coenobia, que huic possent anteferri). Éppen ezért semmiképen sem azonosítható a Bohn-téglagyár telkén feltárt szerény kolostorral, amely a városon kívül állott s éppen ezért nem is lehetett apácakolostor. De nem azonosítható a református templom telkén feltárt maradványokkal sem, mert azok nem kolostor jellegűek s ezenkívül eddig egyetlen középkori sírt sem tártak fel itt, márpedig a klarissza kolostor templomában az apácákon és a ferencrendieken kívül világiak is temetkeztek. Pej éregyházáról írott tanulmányomban (Id. h. 13.1.) azon véleményemnek adtam kifejezést, hogy a klarissza kolostor a Filatori-gát azon helyén állhatott, ahol Kneidinger András 1778. évi térképe szerint az ú. n. Gartenmühl állott. Bzt a feltevést pedig Mária királynő 1389. október 24-i oklevelére alapítottam, mely szerint a Fejéregyháza mellett eredő patak (rivulus fluvialis) a klarissza kolostor irányában (versus claustrum) folyt s ez a patak az idézett térkép tanúsága szerint a Filatori-gátnál egyesült az Aranyhegyi árokkal. Ha ez a feltevés helytálló lenne, akkor Óbuda középkori lakott részét északabbra kellene tenni, mert apácakolostort nem volt szokás a lakott helyeken kívül alapítani s XXII. János pápa is azon feltevésben adta meg Erzsébet királynénak 1334. július 15-én a kolostoralapítási engedélyt, hogy az lakott helyen fog állani (loco utique populoso). Hogy pedig ez a kolostor valósággal lakott helyen állott, az a budai káptalan 1353. május 26-i oklevelével (Anjoukori oktár VI. k. 80. 1.) bizonyítható, mely szerint Erzsébet királyné az apácák részére megvásárolta a kolostor melletti következő háztelkeket (fundum curie) : a nyugati oldalon István budai prépost és Olasz András, továbbá Búza András leánya Erzsébet és Csonka Bálint, Mangues János özvegye, Dónk fia Benedek és Miklós fia Gál háztelkeit, a keleti oldalon ugyanazon Olasz András háztelkét, a déli oldalon pedig ugyanazon Búza András leánya Erzsébet és ugyanazon Csonka Bálint háztelkeit. Eszerint egyedül az északi oldalon nem volt háztelek, s valószínűleg itt terült el az a szántóföld (retro claustrum), melyet az apácák az óbudai káptalan 1372. április 4-i oklevele szerint Mayor Miklós óbudai telepestől vásároltak. Ugyanezen oklevél szerint az apácák Mayor Miklóstól egy háztelket is szereztek, mely a kolostornak Szentjakabfalva felé eső (a parte ville Zenthyacapfalva vocati), tehát déli oldalán állott, ami arra látszik mutatni, hogy a kolostor mégsem állhatott az előbb említett Gartenmühl helyén. Az országbíró 1373. augusztus 24-i oklevelében végül egy szántóföld határául Korczan vár helye és a királynő vára a kőkerttel, továbbá a nagy út és a klarisszák kolostora vannak megjelölve, amiből arra lehet következtetni, hogy a kolostor a királynő vára közelében állott. A királynői vár helyét illetően biztos alapunk nincs, több olyan adat áll azonban rendelkezésünkre, amelyekből a vár helyére következtetni lehet. Az első adat I. Lajos király 1355. augusztus 26-i oklevelének azon megállapítása, hogy a vár a város mellett állott (castrum nostrum in ipsius civitatis seu opidi latere constitutum), tehát semmiképen sem kereshető a város feletti magaslaton. Ha a város feletti magaslaton állott volna, akkor az oklevelek nem mulasztották volna el annak megemlítését, amint Fejéregyházának a hegyekkel való kapcsolatát is feltüntetik. (Albensis ecclesia BVirginis 579 37*