Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Bónis Éva: Későrómai üvegleletek Aquincumból 561-572

10. kép. Üvegedények a dunapentelei ládából {Mainz, Central-Museum). festett sírkamrának közzétételekor Gosztonyi Gyula.

18 A kormeghatározást is az ő részletes leírásában találjuk meg. Az »északi homlokfal falfülkéjében látható egy kancsó és pohár képe, a felette levő félkörű mezőt szőlőindák, szőlőfürtök, levelek és kacsok töltik ki. A IV. század második feléből származik«.

19 A korsó és pohár együttes szereplése már a keresztény sírritusok elterjedése előtt is használatos volt a rómaiak temetkezésében. A felsorolt példák alapján azonban feltehet18 Gosztonyi Gy., A pécsi ókeresztény temető. Pécs műemlékei. 26. 1., 10. rajz, b. 19 Gosztonyi Gy-, A pécsi II. sz. ''ókeresztény festett sírkamra és sírkápolna. Arch. É.rt. 1942., 196. sk. 1., 3. kép. jük, hogy a pannóniai nagyobb centrumok ókeresztény temetőiben talált ilyen sírmelléklet csoportosítás már mélyebb értelmezésre utal. Hogy a korsó-pohár együttes mennyire jellemző az ókeresztény temetkezésre, idéznünkkell Radnóti Aladár ságvári ásatásait, hol a temetőkápolna körül fekvő Kr. u. IV. századi ókeresztény temető gazdag mellékletű sírjaiból ilyen garnitúrák szintén előkerültek.

20 Bár keresztény jellegükre nincs támpont, megemlíthetj ük még, hogy az óbudai Bécsi-út 98. sz. ház telkén Nagy Tibor által folytatott ásatások IV. század második felei temetőrészében a sírokban fellelhetők a korsó-pohár garnitúrák.

21 így például a 4. számú sírban üvegkorsót éppen egy pettyes kis pohár társaságában találtak.

22 Ha ezt a temetkezési szokást nyomonkövetjük, látjuk, hogy ez Pannonián kívül is elterjedt volt. Csak kiragadott példaként említjük egy nagyszabású összefüggő későrómai szarkofáglelet mellékleteit Oberingelheim (Rheinhessen) községből, hol öt egymás mellett álló szarkofág közül az 5. számú ban gömbalakú üvegkorsót találtak két kis pöttyös pohárral együtt.

23 A korsó-pohár együttes sírbatétele nem korlátozódott csak az üvegedényekre. Sokkal könnyebben megszerezhető volt az agyagedény, különösen a IV. században általános zománcos technikával készített fényes felületű korsók és poharak. Garnitúrában való előfordulásukat Intercisában az 1926-os ásatásokbanláthatjuk, hol aXXVIII., számú téglasírban szerepel egy zomán20 Radnóti A., Római kutatások »Ságváron. Arch. Ért, IJI. (1938.), 157. 1. 2i Nagy T., A fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—1942. évek között végzett kutatásairól. Bud. Rég. XIII., 376. 1. 22 Nagy Tibor szíves szóbeli közlése alapján. 23 G. Behrens, Römische Gläser aus Rheinhessen. M. Z. XX/XXL, 1925/26., 72. sk. 1., 20. kép. I. 1. és V. 1., V. 2. 568