Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560

7. kép. - A táborhegyi sir korsói kiegészített állapotukban. lapjának feliratos mezeje üres, két oldala a jellegzetes pannóniai-noricumi bárok keretet mutatja. Jellegzetessége, hogy a Borókaúti szarkofág tömöttebb, csavarás dísze helyett itt a középső két szarvat összekötik. Már Hampel is több példát hoz fel, s külön csoportnak veszi e keretet.

50 Erdélyi Gizella alaposabban foglalkozott a változattal.

51 Idézi a datálható emlékeket, melyek a III. század 30-as éveitől jelentkeznek (230, 240, 267 és 280 körüliek). Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bárok keret e változata csak később lép fel, mint a Boroka-utcai szarkofág kerete. Ugyanis az utóbbi szarkofágon látható keret legkoraibb datált emléke egy aquin50 Hampel, A pannóniai síremlékek áttekintő osztályozása. Arch. Ért. XXVII., 1907, 335—336. 1., 51. kép. sí Erdélyi G., A pannóniai síremlékek ornamentikája. Diss. 1929, 38--39. 1. cumi oltáron maradt meg Kr. u. 164-ik évből.

52 Bnnek bizonyságául' a legszebb brigetiói szarkofágot említhetem,' melyet v. Barkóczi László ásott ki, s amelyen a feliratos mező két oldalán a Boróka-utcai díszek, míg a felső lapon a testvérhegyi változat együtt láthatók. Ezt a darabot, melyet másodlagosan egy dák tolmács (interpret Dacorum) a fia számára használt fel, összefüggő keretben méltatja Barkóczi az Arch. Ért. legközelebbi kötetében (1944). Az aquincumi legszebb, egyszerűbb (mint a Boróka-utcai) keretet C. Julius Severusnak, a collegium fabrum magisterének építési feliratán láthatjuk Kr. u. 201-ből. (CIL III. 3580.) 52 CIL III. 3642; Römer—

Desjardins 11.; Kuzsinszky Arch. Ért. XLIIl

1

,1929, 49.1.; Erdélyi G., id. m. 37!; Hampel, Arch. Ért. XXIX., 1909, 33. 1. 16. kép. 544