Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

Közelfekvő az a gondolat, hogy Hunyadi Mátyás felesége, nápolyi Beatrix hozatott atyja országából ehhez értő míveseket. A 77. Épületben a törmelék között azonkívül négyzetalakú mázas padlóburkoló lapra és töredékére is akadtunk. Az egész lap 11-5 cm, oldalhossza 2-2 cm vastag, kúpos oldalakkal, aranysárga habos mázzal, a töredék 1-9 cm vastag, világoszöld mázas. Ezekhez hasonlók kerültek elő tömegesen a Hidegkúti-út 48. számú telken megtalált Hunyadi Mátyás király nyaraló- és vadászkastélyában is. Ezek azonban valamivel kisebb méretűek 11-0—11*3 cm oldalhosszal. Végül a budaszentlőrinci páloskolostorban is találtunk ilyeneket, de 10-6 oldalhosszal. Még röviden a kályhacsempékről és fiókokról emlékezünk meg. Különösen a II. épületben sok tálalakú szürkére égetett kályhafióktöredék került elő. A köcsög- vagy bögrealakúakat, amelyek már inkább a török hódoltság korába esnek, ezúttal mellőzzük. Említésre méltó az I. épületben előkerült két kályhacsempetöredék; Mind a kettő zöld mázzal bevont lapos domborművű páncélos vitéz alakját mutatja. Az egyik (nagyobbik) darabon az ágaskodó ló eleje és a vitéz fél Tabán. Gyertyatartó teste látható, amint dárdájával lefelé döf. A dárda égetett agyagból hegye a töredéken hiányzik. Ugyancsak hiányzik a vitéz feje is. A vitéz mellén egyenlő szárú, szélesvégű kereszt van. A másik (kisebbik) darabon a vitéz és a ló hátsó felének egy része maradt fönn. A két darab nem együvé tartozó, hanem két különböző — bár ugyanazt a lovas vitézt ábrázoló —- kályhacsempe töredéke. Azt hisszük, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a lovas vitéz a sárkány ölő Szent György lovagot ábrázolja. A vitéz és a lószerszám után ítélve e kályhacsempetöredékek a XV. századból valók. (Iyd a 43. képet.) Végül a már előbb is említett, szürkére égetett agyagból való vízvezetéki csőről emlékezünk meg. Enyhén kúpos alakú, az egyik — keskenyebb — végén tagozott gallérral. A gallér fölötti rész letörött, hiányzik. Hossza így csonkán 47 cm. Nagyobb külső átmérője 12-5 cm. A közepén címerpaizsba foglalt »T« betűs keresztes bélyeg van, kétszer egymás mellé benyomva. (Ld a 39. képen a 19. számot.) A Táborhegyi438