Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

Az egyik, a teljes : nagyméretű, magasoldalú, kétfülű, természetesen ugyancsak három lábon álló edény (az egyik hiányzó lábat gipsszel pótoltuk), a másik a csonka : lapos, nyeles. A harmadik lába peremének egy részével együtt hiányzik. (Ld a 38. képet.) Az elsőnek teljes magassága 15 cm, oldalának magassága 9 cm, peremének átmérője 28 cm, a másiknak teljes magassága 8 cm, jóformán alig van oldala, inkább a feneke van kissé fölhajlítva, olyan, mint egy mai palacsintasütő. Peremének átmérője 20 cm. Az elsőnek befelé hajló a pereme, a két füle szalagalakú, lábai kissé kifelé hajlók, üregesek, tövük két oldalán egy-egy, összesen tehát két gömbszelet alakú bemélyedéssel. Külseje rnázatlan, a belseje aranysárga mázas. A másiknak a pereme kifelé hajló, kívül egy bordával erősítve, a nyele hengeres, a végén egy karimába összeszűkül, a karima lyukas, mert a nyél belseje üreges. Ennek az az előnye, hogy nem melegszik annyira át. A nyél tövénél három lencsealakú mélyedés. A lábak tojásdad keresztmetszetűek, erősen kifelé hajlók. A lábak tövénél egy-egy lencsealakú bemélyedés. Az edény belseje aranysárga, nyele és peremének külső része zöld mázas. Az edénytöredékek egy nagyobb csoportját a perem-, illetőleg fülbélyeges edények maradványai alkotják. Ezek nagyrészben grafitosak, tehát szürkék, vagy feketék, de van közöttük rőtbarnára égetett is. A leggyakoribb a pólyás-keresztes bélyeg különféle nagyságú és alakú címerpaizson. Akad a pólyás-keresztes bélyegek között olyan is, amelyiknél a kereszt jobb és felső ága között egy »T« betű van. A pólyás-keresztes bélyegtől eltérőek között első helyen említjük a pusztán »T« betűset. A »T« betű szárának jobb (címertanilag jobb) oldalán két, a baloldalán egy pont. Egy másik peremen háromszög alakban elhelyezett három lencsealakú mélyedés. Egyharmadikon egymás fölött egy »U« alakú, egy négyzetes és egy vonalszerű bemélyedés. Ez is ismétlődik. Az egyik grafitos fenéktöredéken a fenék belső oldalán van egy csillagalakú bélyeg benyomva. Ezeket a bélyegeket a 39. számú táblázatba foglaltuk össze. Koruk a XV. század végéből a XVII. század elejéig nyúlik. E bélyegek utolsóját — a 19. számút — az itteni ásatások folyamán előkerült, szürkére égetett vízvezető csövön találtuk. 428