Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

[ hogy az épület leégett. A most megtalált helyiség szintén csak pince, tehát földalatti helyiség lehetett. Tekintve, hogy ebből is földalatti járat vezetett ki, valószínű, hogy elsősorban védelmi célokat szolgált. Budavárának előretolt bástyájául, vagy ha többemeletes volt, őrtornyául szolgálhatott. Sajnos a XVII—XVIII. századból ismert metszetek nem nyújtanak erre közelebbi táj ékoztatást. Mind a II. épület belseje, mind a földalatti járat föltárt darabja újabbkori falakkal volt beépítve. A földalatti járat padlószintje a Duna 0 pontja fölött +8-34. Egy ott fakadó forrás miatt most 0-20 m magasan állandóan víz borítja a fenekét. Mikor a földalatti járat teljes egészében épségben volt, ez a forrásvíz bizonyára levezetést talált. Teljes falazata dunakavicsos kövér mészhabarccsal kőből épült. Ezt nagyobb mérete is szükségessé tette. Belső szélessége ugyanis 2-50m. A

II. épület fölött legutóbb kelet-nyugati irányban a Fehérsas-utca vezetett el. Közvetlen szomszédságában egy jelenték5. kép. Tabán. Az I. épületben talált boltvállkő metszete és nézete. (Ld az 1. helyszínrajzot.) telenebb — III-al jelölt —- középkori épület maradványaira akadtunk. Itt is csak körfalakat találtunk. Ennek is egyik sarka már teljesen hiányzott. Falméreteit (0-55 m) tekintve csakis földszintes lehetett. A IV-gyel jelölt középkori épületcsoport falait azl. épülettől északnyugatra találtuk meg, részben a már ismertetett földalatti járat fölött. Ezekből is már csak meg-megszakadó darabok (ld az 1. helyszínrajzon a 6—

H—J—K falrészleteket) maradtak meg és szintén csak jelentéktelenebb épületek lehettek. Legfeljebb azt érdemes még megemlíteni ezekről, 406