Budapest Régiségei 14. (1945)
Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448
A Jj—VI. folyosórész és a vele kapcsolatos helyiség középkori voltát a falazatban több helyütt talált középkori téglák bizonyítják. Ennek a földalatti járatnak padlószíne -f 7-00 a Duna 0 pontja felett, tehát kerek egy méterrel mélyebben feküdt, mint az I. épület és a hozzácsatlakozó földalatti járat valószínű padlószintje. A földalatti járat oldalfalai 0-40—0-50 m vastagok, terméskőből, közbe-közbe középkori téglákkal. A boltozat csak 20 cm vastag— 40 cm vastag erősítő bordákkal -— megfaragott kövekből készült. A ránehezedő földnyomást tekintve nem mondhatók túlságosan erős méreteknek. A10., 1 l.és 12. kép tájékoztat ennek a földalatti járatnak egyik részéről. A 10. képen a J — VI. kutató gödör déli oldala látható a háttér felső részében két újabbkor! épület alapfalával. I^ent a gödör fenekén balra a földalatti járat egyik oldalfala, jobbra a déli pillér, mellette lezuhant boltív darabja. A 11. kép az üjabbkori falrészek eltávolítása utáni állapotot mutatja. A háttérben a földalatti járat oldalfala most már hosszabb darabon látható, az előtérben két pillér, közöttük a lezuhant boltívdarab, alatta földdel, a közbenső részen a lezuhant boltozat kövei. A 12. képen a J r — VI. kutatógödör nyugati része látható keletről nézve, most már teljesen kiásott állapotban. Az egyik pillér lábánál a palás kőzet egyúttal burkolatul is szolgált, az előtér középrészén feltörő forrásvíz tócsája látható. Mindenesetre kár, hogy nem volt módunkban ezt a földalatti labirintust bővebben föltárni. A mellette látható F x —-G—H falrész már semmi összefüggésben nincsen vele. Hz egy jóval magasabban fekvő, de szintén középkori épület maradványa. Budavára 1686-iki ostroma folyamán — amint azt Károlyi Árpád elbeszéli 5 — egy alkalommal megtörtént, hogy a keresztény hajók kirakodásakor a markotányosok targoncáinak és kis szekereinek sűrű raja indult meg. Az addig nyugalommal szemlélődő töröknek a rendetlenség szemet szúrt s kicsapásra ösztönözte. Háromszáz török lovas ugratott ki a F ej érvári kapun s a tabáni házak romjai közül ugyanannyi janicsár bújt elő a szekerek megrohanására. Ezek a janicsárok csak úgy bújhattak elő a tabáni házromok közül, ha a várral összeköttetésben levő földalatti járat ebben az időben még használható állapotban volt. 403
