Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

részleteiben tisztázhattuk. (7. kép.) A folyosó 11—13 cm vastag terrazzo­padozata, amely az alján is simított volt, még két más vízszintesen elhelyezett padlórétegen nyugodott. A középső réteg ferdén rakott kősor, mészhabarccsal leöntve (12 cm vastag). A legalsó, harmadik réteg (szintén 12 cm vastag) vízszintesen lerakott kőlapokból áll. Az 58—60 cm magas, 20—23 cm-es átmérőjű, hengeralakú, tűzálló trachyt­7. kép. — A helytartói palota padlófűtési rendszere. oszlopok 43—44 cm-es térközökben elhelyezve tartották ezt a hármas­rétegű padozatrendszert. A padozattartó oszlopok 10—12 cm vastag terrazzo-alapozáson állottak, amely alatt bolygatatlan talajt találtunk. A padozatalatti űrbe az építmény szélein a talajvíz és iszap behatolt ugyan és sok törmeléket 10 hordott be, de különben ez a padozatalatti hypocaustum-renàszer az egész folyosó és a folyosót kísérő helyiségsor alatt is teljes épségben fennmaradt, hatásuk a szemlélőben így a nagy­szerűség érzetét keltette. A folyosó (I.) falairól a vakolat általában már egészen lehullott. Csak elvétve találtuk meg még a nyugati, az építmény belseje felé eső falán a padozat alól a meleget felvezető, négyszögű csőtéglarendszer nyomait. A folyosó falai is festettek voltak. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom