Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

ékszerek, gyűrűk gazdag változatossága. Az előbbi csoportokhoz társul a Budán székelő királyaink kincstárának anyaga. E csoport budai eredetének bizonyossága még az előbbieknél is csekélyebb, tekintve a középkor gyakori ajándékozási szokását és királyaink idegen mestereknél tett megrendeléseit. Ennek ellenére a középkori budai ötvösség kutatásánál ezeket az emlékeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az így nyert nagyszámú emlékanyagból analitikus úton kiválasztandók a stilisztikailag és technikailag megegyező vagy származásukra nézve budainak tekinthető műtárgyak. A kiválasztott emlékek jellege végre biztosabb körvonalakkal fogja kirajzolni az eddig csak sejtett budai iskola stílusvonásait. A budai ötvösök nevei, személyi vonatkozásai, céhi életük, kereskedelmi kapcsolataik és az abból levonható következmények ma még szintén nem állanak világosan a kutatás előtt. Horváth Henrik nagyvonalú összképéből, melyet Zsigmond koráról festett, kibontakozik a kor nagyszerű budai ötvössége, példásan összeszedett adataiból pedig számos ötvös nevét ismerjük meg.

8 Megoldatlan maradt azonban Nagy Lajos kora, holott valószínűleg ekkor már megvolt a budai ötvös céh, amint ezt a budai törvénykönyvből következtethetjük. A törvénykönyv több részletből áll, de mindegyik a XV. «század elején, első felében keletkezett.

9 Bkkor már az ötvösök német szokás szerint külön utcában, az Ötvös-utcában laktak. Az előkelő ötvös céh élén több mester áll, akik a műhelyeket hetenkint ellenőrzik.

10 Egészen bizonyos, hogy budai ötvösök készítik el azokat az ezüst és harmadrészben aranyozott ezüst 21 márka súlyú edényeket, melyeket a város a király és királynő számára újévi ajándékképen adni köteles volt. A budai céhszabályokat csak közvetve ismerjük. A zágrábi ötvösök ugyanis a budai anyacéhtől kérték szabályaikat, melyeknek használatát Lajos király 1514-ben megengedi. A céhlevél Lajos dicső elődeire hivatkozik bizonyítékául annak, hogy a szabályok régebbi időből származtak. 1529-ben Pest város bírája és tanácsa által kiállított pesti ötvöscéhlevelet a trencséni céh átírásából ismerjük. A pesti céh leánycéhei a győri, az esztergomi, a komáromi és az újvári céh. A budai céh leánycéhe a zágrábi. Ezen jelentős városok függése a budai és a pesti céhtől, bizonyítja ez utóbbiak kiemelkedő jelentőségét.

11 336