Budapest Régiségei 14. (1945)

Nagy Lajos: Zöldzománcos római dísztál Budáról : adatok a pannóniai zománcos kerámiához 283-302

bár csak apró darabokban, a Dráva—Száva közén találtam meg a Zágrábi Horvát Nemzeti Múzeum anyagában. Ez utóbbiak lelhelye Daruvár és Siscia. (10. kép.) A kiskőszegi zománcos tál már évtizedekkel ezelőtt került a Magyar Nemzeti Múzeumba, leletkörülményeit nem ismerjük. A zágrábi múzeum darabjaival együtt a Kr. u. II. század közepére helyezhetjük és mint helyi, délpannóniai készítményeket kell kezelnünk. A majdnem gömbalakú, ritkaformájú edény alsó része terra szigilláta edények utánzata. A talpkiképzés emlékeztet a pannóniai díszedények talpgyűrűire. A felső rész az alsónak megfelelően ívelődik a vállban s meglehetősen széles szájnyílású. Magassága 12-2 cm, szájátmérője 12-2 cm, talpátmérője 6-4 cm. A vállon egy egyenesen álló bordázott szalagfüllel szemben, szűrőlyukak tanúsága szerint kiöntő helyezkedhetett el. (4. kép.) A kiöntő és az egyenesen álló fül között rézsútosan eldöntött, bordázott szalagfület látunk. A díszítés az edény felső részén, a zománcos edényeknél gyakori felrakott félhold (pikkely) sorokból áll, az edény válla a testétől hornyolásokkal válik el. Bzután teljesen sima mező következik, majd a szigilláta tálhoz hasonló alsó részen körbefutó domború díszítés a sisciai díszedénygyár formakészletével mutat szoros rokonságot.

11 A sima mező alatt nagy rozettasor és helykitöltő kisebb rozettasor következik. Egy apróbb kettős leveles koszorúval ezek zárják közre az állatok felvonuló sorát. (11. kép.) A kiöntő alatt egy háromágú levél jelzi az állatsor kezdetét. Ettől a levéltől balra szarvas, hímoroszlán, zerge, párduc, vaddisznó, 11. kép. — yl kiskőszegi dísztál állatalakjai. (Bónis Éva rajza.)