Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

retro sequuntur ; ac saepe in ipso solo vertici religatur ; principes et ornatiorem habent.« Ezen adattal egybehangzóan az ábrázolások általában azt mutatják, hogy a fiatalabbak hajuk nagy tömegét ferdén, oldalt fésülve a homlok közelében a halánték fölött csomóba kötve viselték. Magának a suebus nodus-nak a formája természetesen nemcsak az emberek kora szerint, hanem törzsek, területek, korok szerint is bizonyos különbözőségeket, változásokat mutathatott. Különbségek keletkeztek azáltal is, hogy egyik25. kép. Germánt ábrázoló kis bronzfej Dunapenteléről. Magyar Nemzeti Múzeum. másik ember ízlésesebben, elegánsabban tudta és akarta elrendezni ilyf ormán haját : magasabbra vagy alacsonyabbra engedte a haj csomót ; a hanyagabbak vagy ügyetlenebbek pedig csak rendetlenül, odavetett módon viselték ezt a faji jellegű hajtincset. Gondoljunk e tekintetben a zsidók rituális, kétoldali haj tincseinek különbözőségeire : van, aki gondosan felcsavarja azokat, másiknál viszont rendetlenül lógnak le. Egy bizonyos : a germán nodus csak ott található meg, ahol nincs semmiféle fejfedő ruházat.

115 Miként a haj csomóba-kötésének az oka tulajdonképpen gyakorlati volt (a szabad germánokat megkülönböztető hosszú haj, különösen harc közben, akadályul ne szolgáljon, tehát csomóba kellett kötni), akként a bizonyos korban (főként öregkorban) történt haj viseleti változásokat is az élet, a szükség idézte elő. Az öregeknél 253