Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

nyaknál is átvetett) köpeny lóg le. Kissé szétterpesztett lábain lábpáncél és összefűzött saru látható. Mindennél jobban érdekel bennünket lábai előtt — mondhatjuk : alatt — fekvő alak a kép jobb sarkában. Lerogyott, bal könyökére támaszkodó barbár ez, aki a harcos felé néz. Profilban látható fején az erős törés dacára is jól látható dús haja és tipikus germán szakálla. Ha igazat adunk Furtwänglernek,

42 hogy »wo wir Barbaren mit nacktem Oberkörper und engen Hosen, mit vollem Bart und unbedecktem Kopfe finden, haben wir zunächst immer an Germanen zu denken«, akkor a meztelen felsőtestű és csak szűk nadrágba öltözött alakban legyőzött germánt kell látnunk. Annál is «inkább, mert jobb halántékán erősen kidudorodik faji hajviseletének legsajátosabb formája, a nodus. Ez a már mondottak alapján sem lehet kétséges. A dombormű tehát a germánok felett aratott győzelmet szimbolizálja egy római harcos és leigázott germán képében. Az esemény időpontját pedig a legátus személyéből rekonstruálhatjuk. Az Antoninusok idejéből ugyanis, mint említettük, két Ulftius Marcellus ismeretes : a kiváló jogász és egy hadvezér. »Ha az utóbbit valóban el lehet választani a jogtudóstól, talán annak fia volt, úgy közeli a feltevés, hogy ebben az ifjabbik Ulpius Marcellusban, kinek praenomenje egyébként természetesen nem bizonyos, lássuk az alsópannóniai legátust is. Ebben az esetben neki Pannóniában már a hetvenes években kellett parancsnokolni. . . <<

43 Az emlék hátsó, »lecsapott«, talapzat- és párkány nélküli egészen sima oldalát kétfülű edényből kinövő páros szőlőinda ékíti. Az egymásbafonódó indák nagy nyolcast formálnak s a felső nagyobb körben szőlőt csipegető emlős állat (kecske?) alakja látható. A Virtus-nak és Honor-nak hálálkodó felirattal, Victoria "alakjával, a germánok feletti győzelem szimbolikus képével ékes oltárral Aquincum legátusa a 173 és 177 körüli quád-háborúkkal kapcsolatos sikeres haditettek emlékét örökítette meg. Mint történelmi emlék is méltán állítható a brigetioi kenőtaphium mellé. Egy Balaton-menti sírkő (4. kép.)

44 harci jelenetének értelmezését a később tárgyalandó aquincumi lepényminták igazolják. A csonka és lágy homokkő anyaga miatt erősen kopott emlék a zalamegyei Felső220