Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

Nem feltűnő tehát az, hogy ez a jellegzetes csomó a mi kis bronzunkon hiányzik, hiszen Adamklissiben is csak néhány bastarnán látható. Bronzfejecskénk keletkezésének idejét illetőleg régebbi, archaizáló típust látunk benne, amely nem lehet későbbi a Kr. u. I. századnál. Technikai kivitele, a külső körülmények : cizellírozása és patinája erősen elütnek a II. és III. század kisbronzamak (ahová később tárgyalandó nyugati germán-ábrázolásaink sorozandók) felületi kezelésétől és állapotától. Ott a pannóniai kisplasztikát Keletről már erős hellenisztikus legyintés érinti. Itt oly szobrocskával van dolgunk, amelyen ugyanaz az ízlés uralkodik, amely az adamklissii metopekat alkotta. A kis fej valószínűleg ugyanazon az úton jutott egy D-K-i műhelyből ide, mint a fent említett moesiai zsoldosok. Azon germán törzs képmása, amely először az Alduna mellett, később a markomann-háborúk idején, majd Probus alatt Pannónia sorsában is szerepet játszott s amelynek képtípusát az adamklissii emlék metopei örökítették meg. II. A NYUGATI GERMÁNOK A Majna melletti suebus germánokból való markomannok és quadok a Krisztus születése körüli években a Szudéták vidékére vándoroltak, ahonnan azután több évszázadon keresztül állandó érintkezésbe kerültek a pannóniai rómaisággal. Csehország területét a markomannok, Morvaországot pedig a quadok foglalták el.

17 A harcias törzsek szomszédsága kezdettől fogva sok gondot okozott a rómaiaknak s nem egyszer komoly veszélyt jelentett a birodalom számára. Az állandó harcok, alkudozások, sőt szövetségek folyamányaképpen átmenetileg néha germánok telepedtek meg a Duna déli partja mellett is mind Maroboduus-szal, mindpedig később Vannius quad királlyal, aki szintén a rómaiaknál talált menedéket. Keleten viszont a szarmata jazygokkal voltak kapcsolatban, akikkel időnként, sokszor az impérium ellen is, szövetséget alkottak. Történetükből, az itt tárgyalandó emlékeket illetőleg, bennünket jelenleg főként az I. század vége és a II. század érdekel. Az I. század végén a germán-szarmata szövetség Domitianus-nak súlyos gondot és vereséget okozott ; a quadok akkor terjesztik ki hatalmukat egészen a Garamig, hűbéreseikké téve a kelta cotinusokat. Ezzel még Budapest Eégiségei XIV. 209 14