Budapest Régiségei 14. (1945)

Tompa Ferenc: Adatok Budapest őskorához : 2. közlemény 7-28

végző Müller György milyen lokális összefüggésben találta meg a kétfajta lelet anyagot, de nagyon valószínű, hogy azok nem közvetlenül egymás szomszédságában mutatkoztak. 1. Első edényünk egy hosszúkás alakú, kétfülű csöbör, amelynek vastag pereme kissé kihajló, hasa pedig enyhén domborodó. A peremből kiindulva a nyak hajlatában két fül van, míg ezek között a peremet egyegy kiugró dudor támasztja alá. Az edény vastagfalú és durva kidolgozású. Az erős égetés nyomai mutatják, hogy valószínűleg főzésre használták. Színe foltos sárgásbarna. Magassága 32 cm, szájátmérője 22 cm. (1. kép. 8.) Ezzel a nyúlánk csöbörtípussal elvétve már az A Iföldön is találkoztunk, de sohasem olyan leletösszefüggésben, hogy kora pontosabban meghatározható lett volna. A Tabán koravaskori leletanyagot is tartalmazó lakóüregeiben azonban megtalálható ez a csöbörfajta is és környezete most már kronológiai és kulturális helyét is megszabta. Ugyancsak ez utóbbi lelőhely szolgáltatott arra nézve is adatokat, hogy a nyúlánk agyagcsupor, oldalán rózsás-bütyökös díszítéssel, még a korai kelta házikerámiában is helyet foglal. 2. A továbbiakban egy edénytöredéket mutatunk be, amely egy nagyobb öblösszájú, hasas, élelmiszertartó edényből származik. A hombár (pithos) pereme kihajló, a nyakat egy árokszerű bemélyedés jelzi. Az edény a has legszélesebb része felé fokozatosan öblösödött, majd a fenék felé újból összeszűkült. Színe vöröses, a felülete érdes. (1. kép. 9.) Ezzel az edénytípussal a dunamenti korai vaskori anyagunkban már gyakrabban találkozunk, sőt bőségesen képviselve van az a Szentendreiszigeten talált koravaskori urnatemetőben is.

5 A jellegzetessége ennek az edénynek a kihajló perem, a kurta nyak és az öblös, gömbölyű vagy tojásdad hasi rész. Néha a has alatt vízszintes fogantyúkat is találunk. 3. Ugyancsak a Szentendre-szigeti temető lelet any agából ismerjük az Egressy-úton is megtalált kis bögrét, amelynek pereme kissé behúzott, formája ennek következtében tojásdad. Felülete egyébként sima és az égetéstől vöröses. Magassága 4*8 cm, szájátmérője 5*8 cm. (1. kép. 10.) Az itt felsorolt edényeken kívül még nagyszámú edény töredéket találtak, amelyek korai vaskori edényekből származnak. Összeállítani azonban e töredékeket nem lehetett, így újabb edénytípusokkal nem *> Budapest története, I. k., XVI. t. 23., 27. és XVII. t. 18., 21. á. Budapest Régiségei XIV. 17