Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

legesen tagolja. 114 Az Octavius-ok családi sírboltjában (Rómában) szintén hasonló stílusú falfestés vált ismeretessé ; készítési ideje : kb. Kr. u. 220. A közép falmezőben lebegő keretezett, színes síkidomok zónáját felül víz­szintes csík zárja le. B felett festették meg még az »Elysium« ismert jelenetét. 115 Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy palotánk falain is lehe­tett az emberi alakos jelenet a keretezett színmezők zónája felett. E szerint palotánk falfestészete az ú. n. Antoninus-íéle stílus 116 körébe tartozik, annak is már az illuzionizmus szertelenségei felé hajló, legkésőbbi szakaszába sorolandó. Palotánkon az utolsó át javítási és kibővítési munkálatok az Antoniniana-császárjelzős bélyeges téglák tanú­sága szerint Caracalla (Kr. u. 211—217) vagy Elagabal (Kr. u. 218—222) császár uralkodása alatt történtek meg. Észszerűnek látszik különben az a feltevés önmagában véve is, hogy palotánkban (legalább is az 1941. évben feltárt részében bizonyosan) a mozaikpadozatok az első megépítés idejéből, a festett fal töredékei pedig az utolsó tatarozás munkájaként maradtak ránk, tehát utóbbiak a Kr. u. 211—222. évek­ből. Ezen fordított korhatározó eljárással is ugyanazon időhatárokhoz jutottunk tehát : a Kr. u. III. század első negyedében készült palotánk ezen, ránk jutott falfestése. A legújabb • ásatási eredményeinkből leszűrt megállapításainkkal tehát megerősítettük azt az elgondolást, amelyet Nagy Lajos, a pannó­niai falfestés úttörő kutatója a hajógyárszigeti, régóta ismeretes fal­festmények egykori vízfestéses ábrázolásai alapján már előttünk nyil­vánított. Ő szögezte le, hogy a márványberakást utánzó és színhatásra törekvő, ú. n. II. inkrusztációs stílus, amely olykor az alexandriai ghirlandomániara emlékeztető mértékben alkalmazott növényi díszítést is, a Kr. u. II. század második felében és a III. században Aquincum és Keletpannonia egyik fő falfestési eljárása volt, az ú. n. balácai csoport naturalista irányzata mellett. 117 Milyen volt festett falaink vakolatának az összetétele? Az általános szokástól eltérően nem három rétegből tevődik össze a festés 118 alapo­zása, hanem csak kettőből. Mintegy 35 m / m vastagságban igen finom, apró kavicsszemcsék, mész és homok keverékére 3 m / m vastagságban a legfinomabb márványporból készült stukkóréteg került közvetlen fes­tési alapnak. 119 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom