Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

25 Szabó K., id. m. 193. kép. 26 Bálint Alajos, A kaszaperi templom és temető. Dolgozatok. XIV. 1938. 160. 1. XIX. tábla, 21., 22. kép. 27 Mützel H., Die Tracht der Germanen und ihr Portleben. Zeitschr. für historische Waffen und Kostümkunde. 1926. 28. 77. 1. 28 Széli Márta, Elpusztult falvak, XI—XVI. századbeli régészeti leletek Szeged és Hódmezővásárhely határában. Dolgozatok. XVI. 1940. 159. 1. XXVII. tábla, 27/a kép. 2 9 Móra Ferenc, Ásatás a Szeged-ötömösi Anjou-kori temetőben. A.B. 1906. 18— 27. 1. 30 V. ö. a tiszaújfalusi pártaövvel. Szabó K., id. m. 351. kép. 66—69. 1. ai Szabó K., id. m. 349. kép, 66—68. 1. 32 Szabó K., id. m. 353. kép, 66—-69. 1. 33 Bálint A., id. m. 152. 1. XIII—XIV. tábla. 34 Szabó K., id. m. 66—67. 1. 347. kép. 36 Szabó K., id. m. 66—69. 1. 351. kép. se Szabó K., id. m. 64. 1. 338. kép. 37 Rady Ottilie. Der Krüseler. Zeitschr. für hist. Waffen und Kostümkunde. 1923—25. 131—132. 1. sa Szabó K., id. m. 70—73. 1. 367. kép. 39 Foerk E., id. m. 11. kép. 40 Szabó K., id. m. 66—67. 1. 347. kép. 41 Szabó K., id. m. 65—66. 1. 344. kép. 42 Bálint Alajos, A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Dolgozatok XV. 1939. 155. 1., XXX. tábla. 43 Bálint Alajos, A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok. 1938. 149. 1., XV. tábla 1—2. kép. 44 Dr. Posta Béla. A gyulafehérvári Székesegyház sírleletei. Kolozsvár 1918. 46—47 1. 27 kép. 45 Le Arti. 1939. I. évf. III. füzet (febr. márc). Cronaca dei ritrovamenti e dei restauri. 313. 1., 327. kép. 46 BassermannJordan E., Der Schmuck. Leipzig 1909. 75. 1. 47 Bossert H. Th., id. m. 403. 1. »s Schmid W. M., Schwertscheide samt Gürtel des XIII. Jahrhunderts. Zeitschr. f. hist. Waffenkunde. IV. 1906. 253. 1. 49 Hey den A., Die Tracht der Kulturvölker Europas. Leipzig 1889. 92. 1. so Gessler E. A., Die ritterliche Bewaffnung von 1386. Zeitschr. f. hist. Waffenkunde. VI. 1912—14. 204—205. 1. si Posta Béla. id. m. 67—69. 1. 37 kép. 52 Post P., Waffe und Kostüm. Zeitschr. f. hist. Waffen- und Kostümkunde. 1921.—22. 17—22. 1. 53 Post P., Herkunft und Wesen der Schaube. Zeitschr. f. hist. Waffen- und Kostümkunde. 1923—25. 42. 1. 54 Kemény Lajos, Kassai adatok a viselet történetéhez. A. É. 1918—19. 108—117.1. 55 Gyárfás Tihamér. Brassai ötvösmüvek. A. É. 1911. 116. 1. 56 Szabó K., id. m. 60. 1. 57 Darnay Kálmán, Vas és Zala megyei régiségekről. A. E\ 1896. 254. 1. Pártának lehet talán tartani az ernesztházi (XIV. sz. vége, XV. sz. eleje) kincslelet sallangos láncát is. A. É. 1881. 177. 1. 5 8 Bálint A., A. kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok. 1938. 143— 48. 1. 59 A fémlemezzel díszített boglárok is sokáig maradtak divatban. Thököly Mária pártájának leírása 17 db aranyboglárról emlékezik meg, melyek ugyanúgy sast ábrázolnak, mint a csúti boglár. Szendrei János. A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905. 17 1. 60 Móra F., id. m. ei Szabó K., id. m. 60. 1. 328. kép. 62 Szabó K., id. m. 66. 1. 349., 350., 351. kép. es Széli Márta, Elpusztult falvak XI—XVI. századbeli régészeti letetek Szeged és Hódmezővásárhely határában. Dolgozatok, XVI. 1940. 162—163. 1. Rajzát közli a XXVII. táblán a 6. és 11. képen. 64 Szabó K., id. m. 230. kép (liliom) 239. (sas), 249. (hárpia). 6 5 Christian Gündel, Die Goldschmiedekunst in Breslau. Berlin 1940 23 1. 66 Posta Béla id. m. 36—38. 1. 19—21 kép. 67 Posta Béla, Teleki Mihály sírja. Szegedi Dolgozatok I. pótfüzet 34. 1. 68 Bálint Alajos, A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Dolgozatok, XV. 1939. 157.1. XXIX. tábla 9., 10., 11. kép. 6 9 Szendrei János, Régi övek a M. N. Múzeumban. A. E. 1903. 7. 1. 70 Heyden A., id. m. 84—85.1. — Schulz A., Das höfische Leben zur Zeit der Minnesänger. Bécs. 1892. I. kötet. — Bruhn W.-Tilke M., Das Kostümwerk. Berlin 1941. 16. 1. Post Paul, Die französischniederländische Männertracht einschliesslich der Ritterrüstung in Zeitalter der Spätgotik 1350 bis 1475 Halle 1910. 56. 1. 7i Gerevich Tibor, Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 192—193. 1., CCXV. tábla. 72 A koronának és a pártának ezt a hasonlóságát Nagy Géza is észrevette. A magyar viseletek története. Budapest, 1900. 114. 1. 73 Kemény L., id. m. it Kemény Lajos, Gyöngyfűzők és hímvarrók. A. E. 1904. 446. 1. 166