Budapest Régiségei 13. (1943)

Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban 319-334

lelki fórumra tartozik, megtagadta a pernek a királyi kúriába való áttételét. Végre is a szentszék a bizonyítást Pesten, a Szent Miklós ispotályban rendeli el. 33 Ugyancsak ez évből ismerkedünk meg egy Tamás nevű budai szűccsel is, akinek Mihály budai esperessel volt peres ügye egy budai ház haszonbére tárgyában az esztergomi szent­szék előtt. 34 A pékeknek a közélelmezésben való fontosságára a Budai Jogkönyv terjedelmes rendelkezései mutatnak. 35 Egy Mihály nevű budakülvárosi pék nevével találkozunk Zsigmond király 1433. május 22-én Rómából keltezett oklevelében. 36 A király elcserélte Kist at ai L,ászló magvaszakad­tával királyi kézre jutott Kist at a esztergommegyei birtokot az eszter­gomi káptalan nyitravármegyei Kürt nevű birtokáért és 1500 forintért. A káptalan beiktatásakor azonban Kistatai Iyászló leánya, Orsolya, Mihály budai pék felesége leány negyede miatt ellenmondott. Pert is indított a káptalan ellen azon a címen, hogy őt leánynegyede birtoká­ból kivetette. A nádor hatalmaskodás címén el is marasztalta a káp­talant. A káptalan a királyhoz fordult orvoslásért, aki megállapította, hogy Orsolya asszonyt nem vetették ki leány negyede birtokából, mert ő férjével, Mihály budai pékkel Buda városában tartózkodott. Azon­kívül a király a birtokra szavatos a káptalannal szemben és ezért meg­hagyja a nádornak és az országbírónak, hogy az ügyet Magyarországba való visszatéréséig szüneteltessék. Egy pesti zsemlyesütő neve kerül elő a pesti tanács 1537. április 24-Í oklevelében. Ebben Bolthows Mátyás királyi udvarnok a Szent Péter nevű utcában fekvő házának eladását jelenti be. A ház Osvát zsemlyesütő (semellator) háza mellett állott. 37 A húsárusítás a mészárosok céhe körébe tartozott. A budai jog­könyv rendelkezései 38 a húsellátás módját részletesen szabályozták és előírták, hogy a céhmesterek őrködjenek a szabályok betartása felett. A pesti mészárosok, úgylátszik, V. Iyászló uralkodása óta összeütközésbe kerültek a tanáccsal és ebből a rendezetlen viszonyból hosszú évekre nyúló egyenetlenség keletkezett. A pesti német mészárosok egy adatunk szerint panaszt emeltek Perényi János tárnokmester előtt, hogy a város őket törvénytelenül megadóztatja. 39 A városi tanács azzal védekezett, hogy az adókivetés szabályszerű, mert az a Zsigmond király idején készült 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom