Budapest Régiségei 13. (1943)

Nagy Lajos: Dirke bűnhődése az aquincumi mozaikon 77-102

17. kép. — Szobormű Rómában, befalazva a Via Mar gutta egyik házában. és Tauriskos, a f arnesei bika szobrászai számára csak ezen ősfestmény állott rendelkezésre, akkor művük önálló szobrászati alkotásnak volna tekin­tendő, mert a drámai jelenetet épp más oldalról fogták fel, mikor t. i. a cselekvés a tetőpontját éri. A meg­feszített erők összpontosításával zárt csoportot adtak, így a Iyippold által felvetett festői mintaképpel csak a szereplő alakok testtartásának el­kerülhetetlen egyezésével függne össze alkotásuk. 21 Az aquincumi mozaik képe ellentmond annak, hogy a trallesiek művét egy ellentétes cselekvést kifejező ősképpel hozzuk kapcsolatba, melyen jelentős változtatásokat eszközöltek. A festői jellegétől meg­fosztott, de az eredeti kompozíciót betartó kópiát kaptunk itt másod­kézből, mely kizárja, hogy az Antoninus-kori szobormásolat (13. kép) egyszerű festői utánzásának vegyük, 22 ellenkezőleg visszavezet bennün­ket a helyes útra, melyen haladva a trallesiek művét eredeti felépí­tésében, illetve ősképében meg­ismerhetjük. A mozaikkép kompozícióját vizsgálva azt kizártnak kell te­kintenünk, hogy a trallesi mes­terek eredeti szobra után készült utánzással állunk szemben. A rekonstrukció segítségével kitű­nik a kompozíció j élessége : az alakok felrajzolásában a kép síkjában való síkszerű kiterítés körül jelentkező festői meglátás, a térmélységnek jellegzetes érez­tetése és a pusztán a cselekvés- Í8.kép.-Pentheüshalála. (Pompeji t CasadeiVeUii),

Next

/
Oldalképek
Tartalom