Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

Majorossy Imre-múzeum őriz. 107 Egy másik usebti a Sümegi Múzeum anyagával került Keszthelyre. 108 Itt említhetjük meg azt az állítólag a Csúcshegy alatt lelt »usebtit« is, 109 amely azonban nem bizonyult valódinak, hanem egy a múlt század közepetáján Egyiptomban elő­állított utánzattípushoz tartozik. 110 Ez a típus rendkívüli nagy elterjedett­ségre tett szert és jóformán minden múzeum őriz még ma is egy-két darabot belőle. 111 Kérdés, hogy milyen célt szolgált a rómaiaknál az Egyiptomból importált usebti? Lehetett egyszerűen dísztárgy, emlék, de sokkal valószínűbb, hogy amulett, az Isis szentélyek kultusz­tárgya volt, sírmelléklet gyanánt való alkalmazása, sőt helyenkinti utánzása pedig nem zárja ki azt a feltevést, hogy a római Isis-hívők tisztában voltak eredeti rendeltetésével és ők is abból a célból helyezték halottaik sírjába, hogy azok számára a túlvilági mezőket megművelje. Aquincum környékéről is számos újabb egyiptomi leletet ismerünk. így a Székesfehérvári Múzeum egy, még a Fehérmegyei Régészegylet gyűjte­ményéből származó kis bronzszobrot őriz, mint fehérmegyei leletet 112 (8. kép). Bal lábával erőteljesen előrelépő, fejetlen alak, rövid kötényt visel, jobb karját oldala mellett lógatja, előrenyújtva, ökölbeszorított bal­kezében ma már hiányzó sceptrumot tartott, derekát rövid kötény övezi. Isteni, vagy talán inkább királyi alak lehetett, pontos meghatá­rozásától el kell tekintenünk, mert ezt a fejdísze tenné csak lehetővé. Ugyancsak a Fehérvári Múzeumban látható egy felhúzott térdekkel ülő kis bronzszobor, fejét harántrovátkákkal díszített, két ágban mellére 7. kép. — Usebti. Szépművészeti Múzeum. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom