Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Kelényi B. Ottó: Deési Borbála asszony gyémántos gyűrűje 483

KELÉNYI B. OTTÓ DEESI BORBÁLA ASSZONY GYÉMÁNTOS GYŰRŰJE (Deutscher Aszug Seite 575) Eerrarai Tamás Amadé esztergomi érseki helynök, akinek működéséről 1495—1508-ig vannak adataink,

1 az esztergomi főszékesegyház könyvtárában őrzött Nyási Demeterféle formuláskönyvbe (59/a 1.) foglalt oklevél szerint egy érdekes rendeletet adott ki a papság és a hívők részére. Ebben előadta, hogy Deési (Dasy) Imre kir. főétekfogóinester felesége, Borbála asszony felkérésére először, másodszor, harmadszor és utoljára megkeresi és figyelmezteti a budai és pesti, nemkülönben az esztergomi és veszprémi egyházmegyei papságot és mindazokat a papi személyeket, akik bárhol is működnek, de az esztergomi egyházmegyéhez tartoznak és tudomást szereznek jelen leveléről, hogy amikor szentmisét mondanak és amikor a hívek az istentiszteletre és a szentbeszédek meghallgatására összejönnek, a szószéken hangos, nyilt és érthető beszéd, nemkülönben e levél pecsétjükkel ellátott másolatának a templomok kapujára való kifüggesztésével hozzák tudomására minden rendű és rangú hívőnek a kiközösítés terhe alatt kánoni intelmét. Eszerint, ha valaki ebben az esztendőben és még néhány nappal ezelőtt is titkon, lopva, vagy alattomban, vagy más meg nem engedett módon Borbála asszony elveszett, gúlaalakú gyémántot magában foglaló aranygyűrűjét (anullum aureum lapidem adamas vocatam figure piramidis in se continentem) elragadta, elvette, megtalálta, magánál tartotta, lefoglalta, vagy tudomása van arról, hogy valaki a gyűrűt birtokolja, vagy azelőtt birtokolta, adja vissza, ill. hozza tudomására Borbála asszonynak, hogy a gyűrűt számára vissza lehessen szerezni. Hat nap után azok, akik a gyűrűt visszatartják vagy tudnak róla és nem jelentik, a kiközösítés büntetését vonják magukra és a kiközösítettéket nyilvánosan ki kell hirdetni. Ha valaki a ki1

V. ö. Kollányi P. : Esztergom, 1900. 119. 1. Esztergomi kanonokok. függesztett hirdetést megkísérli eltávolítani, vagy megsemmisíteni, maga is kiközösítés alá esik. A kihirdetéstől számított hat nap elmultával hirdessék ki általánosságban a kiközösítést mindazokra, akik a gyűrűt maguknál tartják vagy arról tudnak, addig, amíg más rendelkezést nem kapnak. A kiközösítés terhe alóli felmentést az érseki helynök magának tartja fenn. Ezen felül mindazok, akik az ő külön engedélye nélkül feloldoznák a bűnöst, maguk is kiközösítés alá esnek. Eddig szól az érseki helynök levele, amihez csak azt tehetjük hozzá, hogy az eset 1504 és 1508 között történhetett, mert ez idő alatt volt Deési Imre kir. főétekfogómester.

1 A gyűrűre vonatkozó adat egyike a legrégebbieknek, noha a renaissance korából már több gyémántgyűrűről van tudomásunk. A gúlaalakú gyémántra példa az Eszterházyak birtokában levő gyémántgyűrű, amelyet Mátyás király gyűrűjének neveznek. Ez azonban — mint az újabb kutatás megállapította — nem készülhetett a XVI. század második fele előtt. Ugyancsak erre az időre utal Izabella királyné gyémántos gyűrűje is. Gúlaalakú kis gyémántkristály található a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában levő, a XV.—

XVI. sz. fordulóján készült finomművű aranygyűrű közepén is.

2 A Tarnóczy-gyüjteményben is volt egy XV. századi gyűrű, amelyben a gyémánt két egymásnak alappal fordított piramisformára volt kicsiszolva, amely így oktaédert adott. A gúla a gyémánt legrégibb metszési formája.

3 Az első renaissance-stílusú gyűrűkbe foglalt drágakövek még a hegyesre köszörült gótikus formákat követik, de az új stílus több különböző drágakövet összhangba hozva, újszerű formákat hozott létre.

4 1 Fogel J. : II. Ulászló udvartartása. Bp. 1913. 60.1. 8 Hlatky M. : A magyar gyűrű. Bp. 1938. 66—67. 11. VI. t. 59. 3 Szendrei J. : Képes kalauz az Orsz. Nőipar Egyesület javára az Iparműv. Múz. helyiségeiben rendezett gyűrű-kiállításhoz. Bp. 1888. 47. 1. * Hlatky i. m. 70. 1.