Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

jellegűnek látszik. 20 Valószínűleg az alexandriai istenek kultuszának emléke egy Kerberosz-szobor, 21 s az Alexandriával való összeköttetést egyébként több kisebb-nagyobb lelet bizonyítja, így az aquincumi múzeum remek néger rabszolgája 22 s a Pilisszántón talált faágat rágó kecskét ábrázoló bronzcsoportozat. 23 A teljesség kedvéért megemlítünk még néhány olyan leletet, melye­ket szintén kapcsolatba hoztak az egyiptomi istenek kultuszával, de amelyekről ez biztonsággal nem állítható. Az a két, alvilági isteneket ábrázoló relief, melyekhez hasonlókat másutt is találtak a dunai tarto­mányokban, 24 talán nem annyira Isis és Sarapis, mint inkább Dis és Proserpina emlékei. 25 Bgy ruhás női szobor töredékében esetleg Isis papnőt láthatunk. 26 Isis papnőinek jellegzetességét, attribútumaiktól eltekintve, a mellükön összecsomózott ruha jelképezi. Minthogy a szobor­ból csak a lábrész maradt meg, biztosat erről alig mondhatunk. Az Isis papnő feltevést azért egészen el nem utasíthatjuk, mert a rojtos ruha­szegély és a középen mélyen aláhulló öblös ránc valóban emlékeztet az Isis papnők viseletére. Bgy másik, Dunapentelén előkerült szintén Isis papnőnek tartott mészkőszobornál, 27 melynek csak a feje hiányzik, a kivitel primitív volta miatt nem mondhatunk semmi biztosat s a jobb karján tekergőző kígyó, melynek alapján éppen Isis papnőnek tartották, még sokkal több joggal Hygieiára utal. Külön említjük meg az Amon-kultusz emlékeit. Ezeket is együtt szokták tárgyalni a többi egyiptomi isten emlékeivel, noha azoktól élesen elválnak. Egyrészt, mert már Egyiptomban is különvált Amonnak, az isteneknek a filozófiai eredetű királyának (»elrejtett«) a tisztelete az Osiris-kör tiszteletétől, 28 amely a hellenisztikus időkben a római birodalomba is utat talált, másrészt mert nem tudjuk, hogy az a Jupiter Hammon, akit a római feliratok említenek, vájjon ez az egyiptomi istenkirály-e még, vagy pedig a vele először a libyai Sziva-oázisban azonosított Baal Hammon, aki a rómaiakhoz valószínűleg a punok közvetítésével került. 29 A kosszarv, amely ennek az istennek az attri­bútuma, jöhetett az egyiptomi istentől, hiszen annak szent állata is a kos volt. Ikonográfiái típusában azonban nem tudjuk minden kos­szarvas alakról biztonsággal megmondani, amellyel a római emlékeken, különösen mécseken 30 találkozunk, hogy vájjon Amon fejét, vagy más Budapest Régiségei. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom