Budapest Régiségei 13. (1943)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka 447-462
bort szállíthattak és főleg helybelit. Olajat Itáliából amphorákban importáltak, mint az Aquincumi Múzeum leletei is mutatják. Hogy a tabáni bortermelő, Julius Julianus oltárköve a katonai kórházban is szerepelt, nagy a valószínűsége annak, hogy fogadalmát azért állította, mert a Kelenvölgyben termett borát a kórház vásárolta fel nagy tételekben. Mécses fedőlapjának töredéke (10. kép). Egylángú, Portis-típusú mécsesből származik. Fedőlapját a kosszarvú Ammon isten feje díszítette. Egy hasonló formájú és díszű mécses már előkerült Aquincumból 1 , de finomságra darabunk mögött marad. Importként került hozzánk az I. és II. század fordulóján. Szórványos lelet. Pannóniai benyomott díszű tálak.töredékei. Több fekete színű, külső részükön, csak karcolt vonalakkal díszített félgömbalakú tálból találtunk darabokat. Külön felemlítünk három töredéket, melyeken az edény hasán kívül benyomott díszeket találunk. Az egyiken (11. kép), melynek anyaga szürkére égetett helyi agyag és fényes füstölt behúzása van, levélkoszorú alatt fogazott -ltl.l4.Ox L, UC.11.UC ULclgu. 1CVC1CL, a i-Q.iK.yjl . LOÍ jobbra gömbben végződő pontokkal díszített pálcatagokat kapunk. Előkerült 1936ban a 24. számú gödörből. Ez a díszítés ismétlődik körben az edény testén. Sok példányból ismeretes Aquincum területéről. Hasonló anyagú és formájú táltöredékén (12. kép) felül jobbra haladó levélfüzért, alatta félkörben tojásdíszt, a félkör baloldalán pedig gömbben végződő pálcatagot látunk. Ez a díszítés futott körben az edény testén. Elüt az előző daraboktól egy kis töredék, melynek anyaga vörösre égetett és máza is vörös. Díszítéséből két ötágú benyomott 1 Nagy L.,Az aquincumi mtimia-temetkezések 1935, 26. 1. — Ivanvi Dóra, A pannóniai mécsesek, Diss. Pann. II, 2. VI. tábla 1, XIJII. 4. Az egyiptomi istenek kultusza el volt terjedve Aquincumban, de darabunknak ehhez semmi köze. Az egyiptomi vonatkozású emlékekre v. ö. Dobrovics dolgozatát jelen kötetünkben. Az egyiptomi kultuszok nyomai Aquincumban, c. alatt." levél maradt meg (13. kép). Ez a levéldíszítés Aquincum területéről ismeretes volt már. Az 54. számú gödörből származik. —• Mind a három töredék a Resatus névvel jelzett bennszülött fazekasműhely terméke és így, a dolgozatunk elején leírt 77. számú szemétgödör megfelelő anyagával korban egyező. (Kr. u. 90—120 körül.) Szórványos lelet volt egy kis terra sigillata tál töredéke (14. kép). Az a kevés nyom, ami a díszítéséből megmaradt, elárulja a középgalliai lezouxi származását a Kr. u. II. század elejéről. 10. kép. Mécsestöredék Jupiter Ammon fejével. Mint az eddigiekből láthattuk, az eraviszkusz-telep folytatását képező római település szórványos nyomai kimutathatók Kr. u. a 80 és 160-as évek között. Julius Julianus feliratos fogadalmi domborműve a III. század elejéről származik s gazdaságra, szőlőbirtokra enged következtetni. Ekkor hosszabb időre megszakadnak az emlékek, bár ebből még nem következik, hogy a római élet Tabánban szünetelt volna. Diocletianus alatt Kr. u. 294-ben épült a pesti római castrum 1 , amely a barbár területen volt hivatva védeni a Dunajobbparti területet. A pesti vár a Piaristatelken szemben feküdt Kelenfölddel (Tabán). Azon át kapta legkönnyebben az utánpót1 Nagy L., Pest város eredete. Tanulmányok Budapest múltjából III, 1934, 7. köv. Î. 453
