Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Gerevich László: A Középkori Múzeum kutatásai az 1941-1942. évben 439-444

1. kép. Bizánci ereklyetartó-mellkereszt (term, nagys.). Klőző tanulmányunkban részletesen beszámoltunk a Nagytétény határában fekvő elenyészett Csút község temetőjéről. A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet nemcsak a csúti temetőt tárta fel, hanem az elenyészett falu plébániatemplomát és településének egy részét is. Munkálatok közben természetesen számos olyan kis leletre bukkantunk, amelyek a késő­középkori falu életét elevenítették fel. Kzek legnagyobb számban a földműves és a házimunka körébe tartoznak. Sajnos, ezek a leletek nem változatosak és inkább egyes csoporton belül mutatnak típuseltérést. Ilyen csoportok a sarlók, sarkantyúk, balták, kések, patkók, zabiák, kocsi- és aj tó vasalások. Némely tárgyból csak egyes darabok kerültek elő ; pl. egy kasza, XIV. századi kulcs, lakat, üvegpohártöredékek stb. A feltárt csúti település nyugati végén az utolsó ház helyéről kb 40 cm mélyről XII. sz. végére datálható ereklyetartó-mellkereszt elő­lapja került felszínre. (1. kép.) Ugyanezen ház területén igen primitív faragású későgótikus, párhuzamos rovátkákkal díszített ajtó vagy ablakkeret töredékét találtuk 20 cm-re a felszín alatt. Igen érdekes példája ez a gótika legprimitívebb megfogalmazásának. Valószínűleg nem a templomról került oda, hanem profán épületet díszített. A falu házaiban a küszöbök némely esetben későgótikus faragott kövekkel voltak kipótolva. 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom