Budapest Régiségei 13. (1943)
ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról 401-438
magassága 3-4—3-3 cm között váltakozik. Körülbelül a harmada letörött, hiányzik. Most opálos szivárvány színekben játszó. Belső felülete sima, a külső recés. Egyszerű dísze, hogy a fenekéül szolgáló 0-8 cm talpacska széle fogazott és a tálnak a talpacskához csatlakozó részén köröskörül levélszirmokhoz hasonló benyomások vannak. Ez a tálacska alighanem a XVI. századból való. Azonkívül egy XVI— XVII. századbeli úgynevezett kotyogós üvegnek a feneke és egy XVIII. sz. végi, XIX. század eleji talpas pohárka felső része a szélén »empire« ízlésű füzéres dísszel. A fémtárgyak közül egy szép alkatú bronzgyertyatartó érdemel említést. Sajnos a talpa hiányzik. Ez a már fentebb említett kőcsatorna alól került ki. A XVI. század második feléből valónak tartjuk. Magassága így csonkán 13 cm. Említésre méltó még egy ezüstből készült tőrhüvely vég. Keleti, balkáni munka. A hüvelyvég egyik oldalát bevésett, egymással összefonódó levelesindák díszítik. Törökkori. (I y d a 37. képet.) Végül egy törökkori vaskengyel. Köralakú. Felső szára vízszintes, 8 cm hosszú kör keresztmetszetű oldalszárai ehhez derék szögben megtörve csatlakoznak, de már 3 cm-nél hirtelen kihasasodva a kengyel kiszélesedő vízszintes talpához ívalakban csatlakoznak. A kengyel magassága 14-5 cm, legnagyobb szélessége a kihasadásnál 14 cm. Az oldalszárak szélessége fent 1 -5 cm, lent a talpnál 2-6 cm. A talp a középen 48 cm széles. Hasonlít az avar kengyelekhez. 14. Az 1941 március—december havi időszakot jórészt a Csalogány-utcai és a Hidegkúti-út 48. sz. alatt végzett ásatások töltötték ki. Ekkor kerültek napfényre a vízivárosi volt Szt. Péter plébánia templom maradványai is. Erről a »Budapest régiségei« más helyén számolunk be részletesen. Azonkívül a Csalogány-u. 3./c, 12., 20. és 41. sz. házak, valamint a Kapás-utca 47. sz., a Fő-utca 68. sz. ház alapozási munkái alkalmával végeztünk kisebb-nagyobb méretű ásatásokat. Mindezekről, de főleg Hunyadi Mátyás királynak a Hidegkúti-út 48. sz. telken megtalált kastélya maradványairól külön fogunk megemlékezni. Itt csak röviden megemlítjük, hogy a Csalogány-utcában sorra került alapozásoknál, de a Kapás-utcában is közép- és újabbkori mész- és agyagedény-égető kemencék maradványaira akadtunk, jeléül annak, hogy ezen a tájon a középkortól kezdve napjainkig űzték ezt a mesterséget. Egyelőre csak néhány érdekesebb agyagedényről adjuk mutatóba a 38. képen láthatókat. Egyúttal a Csalogány-u. 3/c sz. telken kiásott római épület maradványból (mansio?) kikerült római mécses és terra sigillata talpas tál, valamint a közeli Fő-utca 68. sz. alapjából előkerült — Minervá-t ábrázoló — terra sigillata töredék képét adjuk. (Ed a 39. és 40. képet.) "•""V-í»''' '• #/y : '. 43. kép. A Csalogány-utca 26. sz. telken kiásott későrómai (germán) sír. 436
