Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

15. kép. — Az óbudai amphitheatrutn ÉK-i fülkéje közvetlenül a feltárás után. tisztázása maradt hátra. Az ásatások befejezésével előttünk állott a Dunavidék legnagyobb, 13r9xl08-4m területet elfoglaló, világos alaprajzi elrendezésű amphitheatruma (12. kép). Körszínházunk elliptikus formát mutat és egy természetes, a római korban meglévő mélyedés felhasználásával épült ki. A Viador-utcában talált épületfelirat (V. Kuzsinszky. Aquincum. . . 180—81. 11., 135. kép), ha nem is tartozik amphitheatrumunkhoz, mégis közvetett érveket szolgáltat arra vonatkozólag, hogy a körszínházat a legio II. adiutrix Antoninus Pius (138—161) uralkodása alatt építette fel. Mint a többi dunavölgyi körszínház, a miénk is a földamphitheatrumok csoportjába tartozik (lásd erre : E. Dyggve, Recherches à Salone. III. Koftenhavn, 1936., 24. sk. 11.). A nézőtér, az arena körül emelt földtömegen helyezkedett el. Mindössze 24 U alakú falrész és a pódiumfal épült kőből. Az előbbiek befelé összehajló karjai a nézőtérnek csupán felerészéig, egészen addig, ahol a felépítmény második körfolyosója (praecinctio) futott, nyúlnak be. Egyedül a főbejáratok és az állatketrecek helyén futnak le a mellvédfalig. A földtömegen belül bizonyos rendező és tartó szerepük volt ezeknek a patkóalakú falrészeknek, amelyek elsősorban mint a második és a harmadik praecinctio közötti ülősorok, valamint a fő- és a mellékbejáratok, továbbá az állatketrecek boltozatainak tartópillérei töltöttek be elsőrangú feladatot. Az első és a második körfolyosó közti ülősorok közvetlenül a földtömegen nyugodtak. A nézőtérnek a Viador- és a Pacsirtamező-utca közötti negyedében ezek a falrészek az alap utolsó kősoráig lepusztultak. A 3. számú cuneus alapjaiban másodlagos 370