Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

A Csepel-szigetről különben 1938-ban préselt technikával készült arany övdíszek is kerültek az Intézetbe. Temetőnk használati korát a VII. sz. második felére és VIII. sz.-ra tehetjük. Csepel szigete után a pesti Belvárosi Templom területéről előkerült emlékekről számolunk be röviden. 1941 augusztusában, a templom átalakítási munkálatai közben, a kriptához vezető folyosó építésekor dr. ifj. Gerő László szfőv. mérnök római törmeléket és falat észlelt. Figyel 8. kép. — Lakógödör és raktárvermek a gellérthegyi eraviszkus oppidum területéről. meztetése nyomán tovább ásattunk és egy terrazzópadlós helyiség pár négyzetméternyi területét tisztíthattuk ki, a templom középhajójának középső része alatt — 2-35 m mélységben. A teremnek mindössze a déli, Ny-K irányú fala (60 cm vastag) volt számunkra elérhető. Az átlagban 50 cm magas falrészt sima, fehér vakolat fedte s alatta melegvezető üreges téglák (tubi) sorakoztak. A padlózaton 30—40 cm vastagságban feküdt a rómaikon törmelék, köztük igen sok imbrices és tegulae. Ezek közül két peremes tégla FRIGKRIDUS V(ir) P(erfectissimus) DUX bélyegét viselte (7. kép). A terrazzós helyiségnek az Fskü-téri castellumon belül elfoglalt központi fekvése kétségtelenné teszi, hogy 1941-ben a parancsnoki épület (praetorium) egyik helyisége került elő. A bélyeges téglák arról is tanúskodnak, hogy a praetor ium-ot Valentinianus császár uralkodásának utolsó éveiben (374—75) kijavították. A kriptához vezető folyosó árkából 366