Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1936-1942. évek folyamán 337-357

(bennszülött lovasezred). Bz hazánk mai területén legrégibb írásos kőemlékünk. Ismereteink mai állása szerint ezen építkezés az első kőépítkezés székesfővárosunk területén, e szerint városiasodásunk születési éve: Kr. u. 19. (2. és 3. kép). A Lajos-utca 179. számú ház falá­ból az aquincumi liázilegió (legio II adiutrix) egyik katonájának a sírkövét és Attis képével ékesített kőhasábot (nyilván aedicula, sírépítmény egyik sarkán állhatott eredetileg) mentettünk ki (4. kép). Az Óbudai-rakpart 15. számú ház előtt, a Templom-utca sarkával egy irányban, három méter mélységben a mai járdaszint alatt, de még kevert rétegben, az úttesten kívül északra 60 cm-re egy sírkőtöredék került elő (amely áldozati asztalt és egy lóalakot ábrá­zol), valamint egy csavart oszlopdarab és egy akrotériontöredék. A Lajos-utca 179. szám 6. kép. — A cohors Numidarum egyik veteránuszának töredékes sírköve Aquincum-ban. alatt egy bevagdalt, feliratos sírkövet használtak küszöbkőnek (5. kép). A Zsigmond-utca 74. szám alatt az udvari kövezetből mentettük ki P(ublius) Aeli(us) Valér(ianus), a cohors Numidarum nevű bennszülött gyalogezred veteránuszának a sírkövét (6. kép). Ennek a ház­nak a pincéjében egy másik koracsászárkori sírkő is napfényrekerült, amelyen azonban az egészalakos dombormű fejét már letörve és ennek a helyét valami cső számára átlyukasztva találtuk (7. kép). A Lajos-utca 189. számú háznak a Kulcsár-utcába eső falából egy sírkő csonka középrészét szedtük ki (8. kép). A Lajos-utca 170. szám alatt egy hengeralakú kő­emlékkel gyarapodott kőemléktárunk, amelynek a felirata épségben maradt fenn : Pro sal(ute) domini nostri Aur(elius) Elianus dupl(icarius). A kerek oszlop tetején az illető császár szobrocs­kája állhatott (9. kép). A Lajos-utca 179. számtí háznál egy betemetett kútból egy emlékkő került elő, amely azt örökíti meg, hogy Aur(elius) lanuarius saját költségén építtetett valamit Aquincum katonai kolóniájában Severus Alexander császár idejében. A lebontott, Lajos-utca 185. számú ház telkén kelet-nyugati irányban húzott kutatóárkunkban egy ugyanilyen irányú római fal agyagbarakott részéből egy (Iupiter-nék és Iuno-n&k szentelt) oltárkő töredékét vettük ki (10. kép). Az óbudai Dunapart vízmosta partoldalából is a múzeumba hoztuk ekkor egy sírkő darabját, amely azonban csak három betűt mutat (11. kép). 343

Next

/
Oldalképek
Tartalom