Budapest Régiségei 13. (1943)

Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban 319-334

Okleveles anyagunkban De Ponto Antal sebenicoi püspök, Kanizsai János esztergomi érsek helynökének 1396. szeptember 19-én kelt ítéletlevelében találkozunk egy Budán tartózkodó német kereskedő nevével.

44 Az ítéletlevél Olmud Péter sasadi plébános ellen késztilt, aki különböző visszaéléseket és bűncselekményeket követett el. A vádirat egyik pontja szerint Péter plébános egy németországi Ulrik nevű budai szénakereskedőt késével megszúrt és ok nélkül több további sebet ejtve rajta, Ulrik néhány napon belül bekövetkezett halálát okozta. A plébános tagadta a vádat és előadta, hogy amint a múlt év novemberében azzal a szándékkal ment Budára, hogy ott igyék, Ulrikot egy Balázs nevű ember társaságában látta meg, amint azok egy hajó eladása ügyében veszekedtek. A plébános közbevetette magát és amidőn Ulrik őt egy nagy bottal fej beütötte, egy ott hevert fejszével Ulrik fején kis sebet ejtett. Halálának maga az oka, mert elmulasztotta, hogy orvoshoz forduljon. A szentszék azonban Péter plébánost ebben a bűncselekményben is bűnösnek találta és őt örökös börtönre ítélte. Több oklevelünk külföldi kereskedőkkel kötött megállapodásokról és ezek kapcsán a XVI. századi jogviszonyokról tudósít. Az esztergomi Goszton}? István-féle formuláskönyvben

45 olvassuk II. Ulászló király 1510 körül kiadott rendeletét az ország összes tisztségviselőihez. Ebben a király hírüladja, hogy egy pesti polgár már hosszú idő óta kéri őt, legyen segítségére, hogy német alattvalóknak hitelbe adott áruiért és marháiért pénzét megkaphassa. A király már több levélben kérte magát a német császárt, a fejedelmeket és a bécsi polgárokat, hogy adjanak elégtételt a pesti kereskedőnek. A bécsiek ezt meg is ígérték, de mindezideig nem történt semmi. Közben a pesti kereskedő súlyos és állandó költségei, valamint munkája hasznának elmaradása miatt majdnem teljesen elszegényedett. Alattvalója sorsát szívén viselve, elrendeli a király, hogy a károsult kérelmére a bécsi polgárok bárhol található tulajdonát a tartozás erejéig vegyék zár alá addig, amíg követelése meg nem térül. Nádasdy Tamás budai várnagy 1528. december 10-én Bécsben kötelezvényt állít ki 267 magyar forintról és 75 dénárról.

46 Kzért az összegért János király részére Corselini Ferenctől és Bontempi Rafaeltől — nyilvánvalóan olasz kereskedőktől — aranyszínű selyemkelmét o&y