Budapest Régiségei 13. (1943)

Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban 319-334

böző megjelölése, Nagy Lajos építészének mestereimé, valamint a mi János mesterünk homályban maradó »venciosus« jelzője is. Már lényegesen többet mond a garamszentbenedeki konvent 1507. évi oklevele,

8 amely az apátság és Gergely budai cserepes (lateripar sive tegulator) közötti egyesség létrejöttéről tudósít. Eszerint még az elmúlt években Gergely cserepes a Szent Benedek tiszteletére épült kolostor cseréppel való befedésére vállalkozott és ezért a konvent neki száz forintot fizetett ki. Gergely azonban a vállalt feladat végrehajtását elmulasztotta és ezzel a kolostort nagy kár érte. A budai tanács elé került az ügy, de ennek határozatával a konvent nem volt megelégedve és a tárnokmester ítélőszékéhez fellebbezett. Végre is bizonyos kiváló és derék férfiak közbejöttével oly végleges egyesség jött létre, hogy Gergely cserepes az átvett száz forintot köteles visszaadni, a konvent pedig mentesíti őt a templomot vagy kolostort ért kár következményei alól. Az oklevél végül tudósít arról is, hogy Gergely Hannpurger Farkas budai esküdt polgár útján a pénzt már visszafizette. Hogy ki fedte be a kolostort, ma már nem tudjuk, de 1511-ben a hosszantartó javítási munkák már készen állnak, amiről a garamszentbenedeki kolostorból származó és az esztergomi keresztény múzeumban elhelyezett szárnyasoltár képe tanúskodik.

9 Ez az eset a budai cserepesek szélesebbkörű vállalkozását bizonyítja, bár Gergely cserepes eljárása bizonyára nem vált a budai cserepesek dicsőségére. A mohácsi vész utáni másfél évtized az erődítési munkálatokon kívül alig nyújthatott komolyabb munkaalkalmat Buda építészei számára. Mint elszigetelt jelenséget tarthatjuk nyilván Péter budai házépítőmester (Magister Petrus Budensis domorum fabricator) 1531. nov. 29-i levelét Nádasdy Tamáshoz, J ános király helyetteséhez és kincstárnokához .

10 Ebben Péter mester elmondja, hogy Ferenc mester olasz kőfaragótól értesült Nádasdy szándékáról, hogy valami házat akar építtetni. Láttatlanban nem tud tájékozódni, kéri azért, hogy karácsonykor küldjön érte kocsit. Gyalog nem tudja az utat megtenni, már csak azért sem, mert az út félelmetes a sok rabló miatt. Ferenc olasz kőfaragó talán társa volt János király udvari építészének, Domenico di Bologna-nak, aki Budán az erődítési munkálatokat végezte és ezzel talán utolsó kísérletet tett arra, hogy Budát a magyarság és nyugati kereszténység számára megmentse.

11 323 21*