Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

tengelyvonala kb. 45 fokos szöget alkot. Mivel a diadalív melletti félpillérköteg azt bizonyítja, hogy a boltozat bordái a pillértagok keresztmetszetével úgy formában, mint méretben teljesen megegyeznek, arra következtethetünk, hogy a keresztboltozatok bordái a zárókőnél is 45 fokos szögben találkoztak egymással. Az így visszaszerkesztett szentély tehát keresztboltozatos lehetett, ahol a boltozatok terhét kötegpillérek vitték le, melyeket gazdag lábazat díszített, kívül pedig támpillérek erősítettek meg. A pillérek között finoman tagolt íves, falbamélyített ülő ikerfülkék voltak, fölöttük nagy mérműves színes ablakokkal. Ebből a második építési szakaszból valónak tartjuk a tornyot is, legalábbis annak alsó emeleteit. A torony erős kiugrású övpárkánya fölött látható hornyolt sarok pálcatagozat viszont már a XIV. századvégi második kornál későbbi időre mutat. A tagozatok áthatásai a késő gótikát, a fióktorony ajtajának kőkeretében látható kima tagja pedig a reneszánsz közelségét árulják el. A torony felső emeleteit tehát a harmadik építési szakaszra kell tennünk, a XV. század utolsó negyedére. így határozza meg ezt L,ux Kálmán dr. is,

25 aki a torony Ince pápa-tér felé néző részét 1924-ben restaurálta. Ugyanerre az időre, a XV. század végére teszi L,ux Kálmán a szentélyt a templomhajótól elválasztó kőkarzat építmény (lettner) keletkezésének idejét is, melynek építőjében, H. K. mesterben a meisseni Krebs építőcsalád leszármazottját sejti. Az Üri-utca 36. sz. ház udvarán befalazott H. K. monogrammal bíró és a meisseni mesterjegyet mutató oszlopfőnek a szentélyráccsal való formai megegyezése alapján kimutatott összefüggéssel magyarázza az Albrechtsburggal való rokonságot, mely a csonkatorony függönyíves ablakmegoldásánál jut kifejezésre.

26 Tornyunk legfelső része a sisakkal együtt elpusztult. Elképzelhető, hogy a romjában is hatalmas torony egykori épségében Budavára külső képének egyik főékessége és jellegzetessége volt. Iyegalsó emeletének az Ince pápa-tér felé néző homlokzatán nyert elhelyezést a bautzeni úgynevezett Mátyás király-emlék kemény mészkőből faragott másolata,

27 melyet a székesfőváros 1930-ban készíttetett és melynek eredetije a bautzeni Ortenburg-várkastély kaputornyán van. A maradványok pontos bemérése

28 és fotografálása után a kutatási és helyreállítási munkák ezévre lezárultak. A jövő évre maradt különad