Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

nagyméretű kemény mészkő lépcsőfok is, mely egykor a toronyból az udvar szintjére vezetett, és mely eredetinek látszik. Mégis a gótikus és barokk terepszint azonosítása ma még korai, minthogy az udvar felőli falalapok feltárását nem fejeztük be. A templom falát a mai szintnél mintegy 2-80 méterrel mélyebben levő és a várhegyet borító mészkő­lepényig alapozták le. A torony körüli bontáson kívül levertük a belsejében levő vakolato­kat, elfalaztuk a pénzügyminisztériumi hivatalokba vezető ajtónyíláso­kat és elbontottuk a toronyban levő későbbi beépítéseket, így egy donga­boltozatot a második keresztboltozat fölött, valamint az első kereszt­boltozatra mintegy 60 esztendővel ezelőtt épített víztartómedencéket, melyek románcementbe falazott, belül hornyolt vörösmárvány lemez borítású oldalfalakkal, alsó 15 cm vastag tiszta agyagszigeteléssel, ezen 15 cm vastag betonfenékkel készültek. Az így előkerült falak nagyon rossz állapotban vannak úgy kívül, mint belül. A rajtuk levő egyenletes koromréteg nagy tűzről tesz tanúságot. Ezt mutatja egypár előkerült kődarab is, melyet a ráfolyt üveg vékony rétegben borít. A nagy hiányokat mutató toronyfal külső és belső részein téglából készített kiegyenlítő falakat találunk, mely hol élére állított kivitelben, hol pedig több tégla vastagságban készült, és melyeknek legnagyobb részét Mária Terézia korabeli M. T. 1747 jelzésű téglából falazták. (12. kép.) A mai adatok alapján három építési szakaszt különböztethetünk meg. Az első szakasz 1248—54 közti időre tehető. Ekkor épült a kolostor és a templom főhajója, melynek sík mennyezete lehetett fagerendás födémmel. legalább is erre vall a falak vastagsága és az, hogy a templom­hajónak nem volt támpillére. Ehhez a maghoz épülhetett a XIV. század végén a hosszú szerzetesi szentély, melynek elegendő tagozata maradt meg ahhoz, hogy korát a XIV. század utolsó évtizedeiben határozhassuk meg. 23 A szentély kelet felé néző ötoldalas záródásának (apsis) öt boltmezős boltozat felelt meg. Falait az 1902-ben végzett ásatás alkalmával felmérték. Az előkerült öt pillérnyaláb és a köztük volt ülő ikerfülkék (sedilia) csatlakozása arra vall, 24 hogy a szentély fal pillérkötegeinél a két szélső körtetag 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom