Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

épen állottak a templom falai is, mely a torony falában 1868-ban elhelyezett emléktábla tanúsága szerint »lóólnak, a török után hadi sütőháznak szolgált s végre a jezsuitarend palotájának éjszaki szárnyába beolvasztatott...«. Gárdonyi szerint

11 bármennyire elhanyagolták a török hódítók a régi domonkosrendi templomot, mégis kétségtelen, hogy falai a vár visszafoglalása után még olyan jó állapotban voltak, hogy a budai tanács ezeknek a falaknak az átalakításával akarta létesíteni az új plébániatemplomot. A budavári főtemplomot ugyanis I. L,ipót 1696 október 10-én kelt adomány levelében a jezsuitáknak adta kollégiumi templom céljára. A jezsuiták először átmenetileg, 1700 februárjában pedig végleg megkapták a plébániai jogosítványokat is.

12 Az 1703-ból kelt kiváltságlevél megszerzése után a budai tanács a jezsuiták jogosítványát állandóan vitatta, s gyakorolni akarván kegyúri jogait, maga akart plébániatemplomot létesíteni a régi domonkosrendi kolostortemplom maradványainak felhasználásával. Gárdonyi okmányokkal igazolja,

13 hogy míg »a budai tanács azon fáradozott,hogy a régi domonkosrendi templom tulajdonába jusson, a jezsuiták cselekedtek, egyszerűen lebontatták a templomfalakat s ezzel lehetetlenné tették a budai tanács számára a terv megvalósítását, mert azt jól tudták, hogy új templom építésére a budai tanácsnak nincs pénze. Hasztalan tiltakozott a jezsuiták előtt a budai tanács a domonkosrendi templom lebontása ellen, hasztalan követelte tőlük a bontási munkák abbahagyását ; a jezsuiták nem vették számba a tiltakozást s végrehajtották tervüket, ami egyszersmind a főváros egyik értékes középkori műemlékének pusztulását jelentette.« A szerves fejlődést a török uralom másfél századig megakasztotta. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a visszafoglalás barokk embere nem tudott mit kezdeni az ittmaradt emlékekkel. Nem tudott belehelyezkedni a középkor világába és ízlésébe, hanem új ízlést követett, melynek terjesztői a barokk templomépítészet terén éppen a jezsuiták voltak. A szentélyfalak 1737-ben még épen álltak. J. és A. Schmutzer metszetén a kóruszáródás tető nélkül, de még ép falakkal látható,

14 viszont Iyanger Ferenc francia mérnök 1749-ből származó térképén

15 már üres foltot találunk a templom helyén. A térkép a Nagyboldogasszony-templom északi oldalán a jezsuita kollégiumot, á déli oldalán a seminariumot tünteti fel. A csonkatornyot 300