Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerő László, ifj.: Újabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz 295-318

A budai Várhegy Dunára néző oldalán, a Nagyboldogasszonytemplom szomszédságában állt valamikor a domonkosrendi szerzetesek kolostora és Szent Miklósról elnevezett temploma. (1. kép.) A kolostornak semmi látható nyoma sem maradt, a vele kapcsolatos templomnak is kevés. Legismertebb a kolostortemplom tornya, mely legépebben maradt meg ; hatalmas méretű falaival romjaiban is tekintélyes hirdetője rég elmúlt korok tevékenységének. A tornyot két régi épület fogja közre, az iskola és a volt pénzügyminisztérium épülete. (2. kép.) Mostanáig csak nyugati oldala állt szabadon. Az az oldal, mely az Ince pápa-térre — volt Iskola-térre — néz. (3. kép.) Leírására később vissza fogunk térni. A templom másik látható maradványa az egykori szentély záródása (apszis), melynek falai a Dunára néző bástyafalnak ma is szerves részei. (4. kép.) Ez az egykori szentély fél-nyolcszögletű alaprajzú záródással nézett kelet felé, támpillérekkel megerősített alapfalai a többi bástyafallal együtt lenyúlnak a Ferenc József-intézet kertjébe. A szentélyfalakon nemrég még falugas volt, melyet elbontva, ide helyezték el Julianus barát szobrát.

1 Ha a szobortól a torony felé visszanézünk, akkor a pénzügyi és iskolaépület között régi falmaradványokat látunk. Ezek a templom diadalívj ének részei, melyek közül a jobboldali maradványok jól követhetően mutatják a szentélyboltozat bordaindítását, a diadalív tagozott keretének vállköveit, a külső pillérrel együtt, míg a baloldalin csigalépcső nyomai tűnnek elő, mely valószínűen az itt levő pillér testében az egykori szentély választó karzatra (lettner) vezetett fel.

2 Templomunk egyéb maradványai a Székesfőváros Kőmúzeumában találhatók a Halászbástyán. Bordák, lábazatok és más építészeti részleteken kívül a templom egykori szentélypadlóján valamikor elhelyezett gótikus és reneszánsz sírkövek, melyek a múzeum legfőbb 297