Budapest Régiségei 13. (1943)
Dercsényi Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán 255-293
JEGYZETEK A XL SZÁZADI KIRÁLYI KŐFARAGÓMÜHELY BUDÁN C. TANULMÁNYHOZ i Horváth Henrik, A fővárosi múzeum kőemléktárának leíró lajstroma. Bpest 1932. 7. 1. 14. sz. Horváth Henrik, Buda a középkorban. Bpest 1932. 17. 1. Horváth Henrik, Budai kőfaragók és kőfaragójegyek. Budapest 1935. 9—12. 1. z Horváth Henrik, Budai kőfaragók és kőfaragójegyek. Budapest. 1935. 12. 1. 3 Horváth Henrik, Budapest művészeti emlékei. Budapest 1938. 68. 1. VIII. tábla, 1. kép. 4 Ifj. Csemegi József, Adalékok Budapest művészetének történetéhez. Történetírás III. 1939. 77., 85. 1. 1. kép. Az Annamajori pillérfő fotóját ifj. Csemegi József bocsátotta rendelkezésemre, amiért e helyen is köszönetet mondok. * a- A lelőhelyre vonatkozó szíves közlést, valamint az itt reprodukált fényképet Szilágyi János igazgató úrnak köszönhetem. Gosztonyi Gyula közeljövőben megjelenő értékes tanulmánya idevonatkozó eredményeinek szóbeli közlését ez alkalommal is hálásan köszönöm. 5 Gerevich Tibor, Magyarország románkori emlékei. Budapest 1938. 135. 1. 6 Annál inkább le kell ezt a tényt szögezni, mert az esztergomi románkori kőfaragványok között több külföldi, vagy más helyről származó hazai darab is van. V. ö. Dercsényi Dezső, Középkori kőemlékeink védelme. Magyar Művészet 1937. 326. 1. 7 H amp el J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig 1905. I. Bd. Szerinte is egy helyi koraközépkori templomból való. Legutóbb : Gerevich, id. m. CXIII. tábla 2. kép. 8 V. ö. Némethy Lajos, Tudományos célú ásatás az esztergomi határban a szentkirályi földeken. Az Esztergom-vidéki régészeti és történeti társulat I. évkönyve. 33—54. 1. A szerző egy későbbi cikkében (Tudományos célú ásatás az esztergomi határban a szentkirályi földeken. Az esztergom-vidéki régészeti II. évkönyve 115. 1.) megjegyzi »vannak kapitelek levéldísszel, melyeknek motívuma a XI. századra visszavezethető«, de nem említi, hogy ezek másodlagos helyen mint építőanyag fordultak-e elő. a Mindkettőről még mint bef alázottról emlékezik meg Czobor Béla, Az esztergomi elpusztult bazilika. Forster : III. Béla magyar király emlékezete. Különlenyomatban is. Budapest, 1900. 8. 1. i o Semmi közelebbit nem tudunk a pillérfő származásáról, valószínűleg ugyancsak a prímási gyűjteményből származik és akkor került a harangtoronyba, amikor a gyűjtemény többi darabja a bazilika mintatermébe. V. ö. Dercsényi, Desiderio : Contributi alio studio dei rapporti fra la plastica Ungherese nell' eta romanica e quella dell' Italia settentrionale. Roma 1942. 4—5. 1. ii Czobor Béla, id. m. 8. 1. 3. kép. i2 Czobor Béla, id. m. 8. 1. 2. kép. i3 V. ö. Marosi Arnold, Székesfehérvári Szemle I. 7—9. sz. 15. 1. Magyar Művészet 1930., 404., 418. 1. Gerevich Tibor, id. m. 135—136. 1. és CLV. tábla 1. kép. valamint Gerevich Tibor, Magyarországi művészet Szent István korában. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. III. k. Bpest 1938. 100. 1. Dercsényi Dezső : A székesfehérvári bazilika kőfaragványai. Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik évfordulójára. Bpest, 1942. 27. 1. XI. tábla 12. kép. i4 Polgár Iván, Székesfehérvár múltjából. Fej érmegyei Hírlap. 1926. okt. 16. sz. valamint : Székesfehérvári Szemle I. 7—9. sz. 15. 1. és 1937. 69. 1. Dercsényi Dezső, id. m. 27. 1. is Gerecze Péter, A pécsi székesegyház egykori oltársátra és többi szobrászati ma291 19»
