Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

maradványait megtaláltuk. Aránylag a legtöbb maradt meg a főszentély VI-tal jelzett támpilléréből. Noha a talajszinttől 1-00 m mélységben akadtunk reá, mégis az alapfenékig 2-25 m magas a megmaradt támpillér rész (ld a 22. sz. képen az m

3

—m

3 metszetet). Felülete nem függélyes, hanem 1 : 9 lejtésű. A fentiekből következtetve remélhető, hogy a szomszédos Gyorskocsi-utca 22. sz. ház udvarán a templom nagyobbméretű falrészeire fogunk akadni. Még aránylag eléggé fennmaradt az oldalszentély I-gyel jelzett támpillére és ugyanannak F—G-vel jelzett faldarabja (ld a 22. sz. rajzlapon az m

6

—m

6 metszetet). Az oldalszentély felső szintjét a mai talajszinttől 0-60 m-re, alapját a mai talajszinttől 2-25 m-re találtuk meg, tehát jóval magasabban, mint a főszentélyét (3-25 m mélységben). Itt azonban figyelembe veendő, hogy a hátsó szomszéd udvarának szintje átlagban 0-40 m-rel magasabban feküdt, mint a Csalogány-utca 9. sz. szomszédháznál a régi talajszint. Az oldalszentélynek G és K közé eső részéből már csak 0-30—0-80 m magas darabjai maradtak fenn, míg a főszentély falának nagyrészt már csak habarcs-, tégla- és kőtörmelékkel kitöltött helyét leltük meg. A nyomok szerint ítélve, ezen a helyen az újabb korban pöcegödör volt és ez az oka a falmaradványok jóval nagyobbméretű elpusztításának. Az alapfalak határvonalát azonban sikerült mindenütt pontosan kiásnunk, hiszen ezt egyrészt a magától leváló föld, valamint a habarcs és törmelékréteg széle is megmutatták. Az oldalszentély alapfalának vastagsága 1-00—1-10 m, a főszentélyé 1-50—2-15 m. A támpillérek közül az I—

III. jelűek, vagyis az oldalszentélyé átlag 1-40 m hosszúak, 1-00 m szélesek, főszentélyé (a IV—V-tel jelöltek) körülbelül 2-00 m hosszúak és 1-80 m szélesek. A Vl-iknál ezek a méretek még nem voltak megállapíthatók. A templom falai, de különösen a VI. támpillér legnagyobbrészt kemény kalázi termésmészkőből épültek. Közbe itt-ott középkori tégla, sőt római tegula darabok is vannak befalazva. A kövek között jókora durván megdolgozott lapos darabok akadtak, nyilván a templom mellett elhaladó, sőt részben a templom oldalszentélye alá nyúló római út burkolatkövei. Az oldalszentély középső falát keresztezi, helyesebben alája húzódik egy 035 m széles Dunakavicsos mészhabarcsba rakott fal. Ennek a szentélyfalon kívül már csak y

2 m hosszú darabját találtuk meg. lehetséges, hogy a szomszédos 9. sz. telken több maradt meg belőle. 208