Budapest Régiségei 13. (1943)

Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254

időben egy csatornaépítés alkalmával megcsonkították, az északi azonban teljesnek látszik, bár az ott elvezető bitumenes út miatt azt sem áshattuk ki teljesen. Ennek a pillérnek oldalai a végük felé 45° elhajlással kiszélesednek, majd derékszögben megtörve elkeskenyedvén valószínűleg élben végződnek. Egyelőre nem tudunk rá példát, hogy ilyen kiképzésű támpillérek korban összeegyeztethetők-e a Rudas-fürdő területén talált, kerubot ábrázoló a XI. századból származónak vélt homlokzatdísszel. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a templom és a hajó nincsenek kötésben egymással, hanem érintkezőfalaik tompán illeszkednek, föltehető, hogy a hajó előbb épült, mint a mostani szentély és annak helyén eredetileg egy kisebb, talán félkör alakú foglalt helyet. Ezt persze csak a szentély területének teljes fölásásával lehetne eldönteni. Az alapmélységek, már ahol ez az akadályozó körülmények folytán megállapítható volt, nagyon eltérőek. Míg a hajó nyugati falánál a mai talajszinttől 1-30 m-re, a Duna 0 pontjától -f- 7-98 m-re már elértük az alapot, »^«-pontnál a hajó és a szentély fala találkozásánál a hajó alapját a mai talajszinttől 2-86 m-re, a Duna 0 pontja felett -f 5-34 m-re a szentély alapját +5-11 m-re találtuk meg. A hajó fala azonban a szentélytől 0-60 m-re lépcsősen a szentély alapjáig ért. (Ld all. rajzon az m 13. metszetet.) A szentély keleti falánál hely hiánya miatt a fal alapjáig nem tudtunk leásni. így »L^ pontnál a Duna 0 pontja felett + 5-74 m-re még nem értük el az alapfeneket. A fentiekből arra lehet következtetni, ami különben természetes is, hogy itt az eredeti talajszintnek a Duna felé erősen lejtősnek kellett lenni. Erre mutat, hogy a hajó és a szentély északi fala csatlakozásánál a falak külső oldala, ameddig leáshattunk, simára faragott kövekből van falazva és a fal felületén hiányzik az alapgödrök oldalfalain észlelhető habarcs kitöltés. A. templom falai 1-25—1-50 m szélesek, sőt a szentély keleti alapfala 1-85 m széles, tehát a templom méreteihez viszonyítva erősek. Legnagyobbrészt travertin (édesvízi) mészkőből dunakavicsos habarccsal vannak falazva, benne itt-ott egyes téglák. A templom hossztengelye a mágneses kelet-nyugati iránytól 19°-kal tér el dél felé. Ez aránylag nem is sok. így például a Szent István építette székesfehérvári bazilikáé 28°-kal, a vele közel egykorú veszprémi székes188